A jövő évi költségvetés tervezete 167 milliárd forint többletforrást tartalmaz az egészségügy számára, de pusztán a többletforrások nem elégségesek ahhoz, hogy minden probléma megoldódjon – erről a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára beszélt egy konferencián.
Banai Péter Benő a Figyelő Medicina konferenciáján kijelentette: ha a korábbi években az erőforrásokat nem a gazdasági növekedésre koncentrálták volna, akkor ma nem beszélhetnének arról, hogy lehetséges-e az egészségügybe pluszforrást juttatni anélkül, hogy felborulna a költségvetési egyensúly.
Elmondta: a költségvetési tervezetben 80,6 milliárd forintot szánnak béremelésre. Ez nem az Emberi Erőforrások Minisztériuma vagy az Egészségbiztosítási Alap fejezetében van, hanem a Miniszterelnökségnél. Ennek az az oka, hogy ha a kormány számol egy pluszkiadással, de annak pontos mértékét nem ismeri, akkor arra céltartalékot kell képeznie, ami a Miniszterelnökség fejezetében jelenik meg.
Az államtitkár arról beszélt, hogy Magyarország növelni tudta az egy főre jutó egészségügyi kiadásait, szemben például Görögországgal, Portugáliával vagy Spanyolországgal. Nem zárta ki, hogy a szakápolók és orvosok már 2016-ban béremelésben részesülhetnek.
Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke előadásában arról beszélt, hogy egy középgenerációs orvos bruttó átlag alapbére nem éri el a 300 ezer forintot, miközben a környező országokban 1500-2000 ezer eurónak megfelelő összeget keresnek az orvosok. Azt mondta: a fiatal orvosoknak juttatott ösztöndíjak és bérkiegészítések ugyan itthon és a pályán tartják őket egy ideig, de egyre elviselhetetlenné teszik a bérfeszültséget az idősebb és fiatalabb orvosok közt. (MTI)
