Belföld

Mégis nyomozni kell az MNB luxuskastélya miatt

Az ügyészség elégedetlen volt a rendőrség munkájával.

A Magyar Nemzet szerint legalább százmillió forint közpénzt takaríthatott volna meg a nemzeti bank alapítványa, amikor megvett egy svábhegyi luxuskastélyt. A cikk szerint a Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány tavaly februárban bruttó 1,3 milliárd forintért vette meg a svábhegyi ingatlant, amit korábban 950 millióért hirdettek. A rendőrség nyomozott, de végül az eljárást megszüntette, mert úgy látta, nem történt bűncselekmény.

Az ügyészség másként döntött

A nyomozást megszüntető határozatot hatályon kívül helyezte, a nyomozás folytatására utasította a rendőrséget.

A nyomozó hatóság nem végezte el a tényállás lehető legteljesebb körű felderítése érdekében szükséges és lehetséges nyomozási cselekményeket, így az ügy érdemében megalapozottan döntést hozni nem lehet, annak érdekében további nyomozási cselekmények teljesítése szükséges.

Korábban a rendőrség Tényi István fideszes feljelentőnek azzal indokolta az ismeretlen tettes ellen indított nyomozás megszüntetését, hogy nem történt hanyag kezelés a jegybanki alapítványnál, miután

az adásvételi szerződés lényeges tartalma tekintetében a szerződés aláírására az alapítvány Kuratóriuma az alapító okiratban foglalt felhatalmazással rendelkezett, az ingatlan vételára tekintetében a megengedetten túli értékaránytalanság nem merült fel, ezért a feljelentés tárgyává tett cselekmény nem fogható fel a büntetőjog eszközével szankcionálandó kötelességszegésként és alkalmatlan a kezelt vagyonban okozott értékcsökkenés, vagy elmaradt vagyoni előny megállapítására.

A Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány kuratóriumi elnöke Csizmadia Norbert, aki egyébként a jegybank gazdaságstratégiáért és tervezésért felelős ügyvezető igazgatója. Korábban az MNB azzal védekezett, hogy nincs köze alapítványai pénzköltéséhez, de ezt az MSZP által kiperelt iratok is cáfolták.

Sorsdöntő: Krumpli vagy pipa

Kiderült egy másik alapítványnál (Pallas Athéné Domus Animae) Matolcsy György maga dönthetett a pénzköltésről. Korábban a HVG azt írta, hogy az MNB elnöke mindig saját kezűleg – pipával és krumplival – jelölte meg, hogy a jegybanki alapítványok különféle pályázataira jelentkezők közül kiket lehet támogatni. Az MNB-elnök a kisebb összegeknél logikátlanul, a tíz- és százmillióknál teljesen tudatosan választott. Az előterjesztések Matolcsy személyes utasítására, egyik napról a másikra születtek.

A kuratóriumi tagoknak azonnal szavazniuk kellett, az esetek nagy részében elektronikusan, mert ülést csak évente párszor hívtak össze. A HVG emlékeztetett rá, hogy az alapítványi testületekben nagyrészt ugyanaz a tucatnyi ember váltakozik. Mindannyian Matolcsy bizalmasai. A hetilap olyannyira gátlástalannak minősítette a közpénz osztogatását, hogy címlapjára Matolcsyt rabruhában tette ki.

Akár húsz évet is kaphatnának

Mint korábban megírtuk, Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatójának úgy tűnik, a Magyar Nemzeti Bank köré szerveződött struktúra valamiféle bűnszervezet. Magyar György ügyvéd pedig úgy vélte, az alapítványok botránya akár a hűtlen kezelés büntetőjogi tényállását is megvalósíthatja, az pedig egy beismerő vallomással ér föl, ahogy az adatokat megpróbálták titkosítani. (Erről a kormányszóvivő is vallott.)

Magas az érték, öttől tízes kategória. Ha egyszer valaki ezt megállapítaná, de e mögé tennék egy gyors kérdőjelet. De ha ne adj’ isten ezt bűnszövetségben vagy bűnszervezetben követnék el, az már talán öttől húsz évig terjedő szabadságvesztéssel is büntetendő lehetne.

Ligeti Miklós arra is emlékeztetett, hogy a jegybanktörvény szerint az MNB csak a céljával, alapvető feladatával összefüggésben hozhat létre alapítványt.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik