„A Sziget akkor is multikulti és az is marad”

Kedd délelőtt mutatta meg, mi várható az idei Sziget Fesztiválon Gerendai Károly főszervező, szellemi atya, és Kardos József programigazgató. Európa egyik legnagyobb fesztiválja hellyel-közzel megújul, erre utalt az is, hogy az A38 helyett most egy belvárosi étteremben rendezték a sajtóeseményt – „nem akartuk megcsalni a Hajót”, szögezte le gyorsan Gerendai, egyszerűen most a Kiosk nevű hellyel működnek együtt.

Az étteremben és előtte közben a Baross Imre Artistaképző diákjai egyensúlyoztak és emelgették egymást, így én most ezt a cikket szexi artistákkal illusztrálom a szokásos beszélő fejek helyett, jobb ez így mindenkinek. Íme tehát öt dolog, ami már most biztos az idei Szigettel kapcsolatban.

Tele lesz

A tavalyi hirtelen növekedés (441 ezer látogató, félmilliárdos haszon) nem véletlen volt, mondta Gerendai Károly, hanem egy folyamat eredménye. Már rég, három hete elfogytak az ötnapos bérletek, mostanra pedig a hétnaposok háromnegyede is elkelt, azaz

időarányosan eddig 70 százalékkal több jegyet adtak el, mint tavaly.

Egész biztos, hogy a fesztiválszezonra elfogynak a bérletek. „Segítsetek megmagyarázni a közönségnek – kérte Gerendai –, hogy még lehet kapni napi- és valamennyi hetijegyet is, ne ijesztgessük őket, hogy elfogytak, de aki meg akarja venni, annak érdemes készülni.” Tessék, segítettem.

Ez egyébként jó, mert tudnak tervezni, de probléma is Gerendai szerint: egyszerűen nem tudják kielégíteni az érdeklődőket. „Nem tudjuk hova tenni azokat, akik nem férnek be. Nem arról van szó, hogy 76 hektárra ne férne el több ember, hanem arról, hogy aki eljön, az jól érezze magát és biztonságban legyen.”

Luxy lesz

Hiába a teltház, az infrastruktúrát meg kell oldani. A porról, mocsokról, kakis-pisis vécékről szóló városi legendákkal ellentétben a Sziget a világ talán legtisztább, legnagyobb rendben tartott fesztiválja, ez nem promószöveg, hanem ténykérdés. Nomád körülmények vannak, persze, de megtesznek mindent – fogalmazott Gerendai. „Aki járt már külföldi fesztiválon, annak a szemében felértékelődött a Sziget. Persze, mindig azt mondjuk, hogy

aki rosszabbul érzi magát a saját fürdőszobájában, mint a Sziget vécéjében, az szégyellje magát.”

Idén még több fény és díszlet lesz. „Már nem lesz olyan, hogy valaki eltéved és ne valami érdekeset lásson.”

Figyelnek

Gerendai egy elsőre egészen orwelli tervet vázolt arról, hogyan építenek adatbázist a bulizókról. Ez azonban szerencsére nem kedves gesztus Pintér Sándornak, hanem belső biztonsági lépés. A lényeg, hogy a beléptetésnél nem csak karszalagra váltjuk majd a jegyet, hanem lesz egy rendes iratellenőrzés is, mint a reptereken; az igazolvány-adatokat összekötik a karszalag adataival. Ezek után a kamerás beléptetővel könnyedén felismerik, ha valaki illetéktelen próbál belépni egy olyan karszalaggal, ami nem is az övé.

A biztonsági intézkedéseket a tervek szerint egyedül a bejáratnál látjuk majd, a fesztiválon láthatatlanok lesznek (kivéve nyilván a színpadok biztonsági őreit), de többen vigyáznak majd a bulizókra, mint valaha.

Nem lesz Prodigy, Faithless, de Metallica és Red Hot Chilli Peppers sem

A zenei kínálat nagyjából az, amire számítani lehetett: sok húzónév, ezek többsége pár éve már túlvan a kreatív és kereskedelmi csúcspontján, egy-kettő kifejezetten retrós csengésű, de akad egy-két hatalmas dobás is. A modell Gerendai szerint működik. „El tudjuk kerülni, hogy beszálljunk az őrült licitbe bizonyos zenekarokért, és előremeneküljünk iszonyatos összegekért, cserébe az egyéb dolgokat tudjuk fejleszteni. Azt tapasztaljuk, hogy minél több pénzt fordítunk zenekarok helyett magára a fesztiválra, annál fontosabb, annál jobban felértékelődik a zenekarok számára a rendezvény. Ez egy fura kör, tehát az, hogy nem költünk nagyságrendekkel több pénzt a fellépőkre, nem azt eredményezi, hogy rosszabb lesz a fesztivál.”

A mínusz egyedik nap fő programja a Marky Ramone 40 Years of Punk Rock projekt (a név igazságtartalmáról azért tudnánk vitázni, de legyen), a 90-es évek félalternatív sztárcsapatai közül jön a Skunk Anansie (izgalmasabb azért, mint az említett Faithless vagy Prodigy), aztán Rihanna, és Punnany Massif, akik csak négy fesztiválfellépést vállaltak. Jön Manu Chao, Muse és David Guetta, aki most végre elfoglalhatja az Avicii után maradt tátongó piaci rést.

Ezt pedig egy ajánlóban sem írják majd le, úgyhogy én büszkén megteszem: idén nem a családias blues színpadon lép fel Magyarország egyik legjobb, és méltatlanul ismeretlen koncertzenekara, a Psycho Mutants, hanem a jóval nagyobb világzenein, így most először lehet, hogy egyszerre többen látják őket száz főnél (aminek a kétharmada eddig is csak véletlenül tévedt arra, és aztán már ott is maradt.)

Meleg lesz

A – többek közt Tarlós István 15 éve elsütött hatalmas ingyenreklámjának köszönhetően – nagy sikerű Magic Mirror LMBTQ-sátorban az eddiginél több pódiumbeszélgetés lesz, méghozzá angolul is, az Izraelből érkező Steiner Kristóf moderálásával. A Mandiner rá is kérdezett, hogy a Szigetnek ez vállalt missziója-e, vagy mit kell gondolni az erőteljes nem-heteró jelenlétről. Mire Gerendai: „Elég sokszínű a Sziget, hogy mindenki megtalálja, ami számára vonzó, és senki sem áll úgy hozzá, hogy ha van valamilyen program, akkor ő már el sem jön – vagy, ha valaki így áll hozzá, akkor nem is biztos, hogy el kell jönnie. Én hiszek abban, hogy nekünk direkt semmilyen kérdésben nem kell állást foglalnunk, de egy értékrendet tükröznünk kell, ez pedig az elfogadás, a nyitottság. Ez egy tömegrendezvény, sok ember jön össze, ha nem erre próbáljuk őket terelni, akkor megmérgezzük az egészet. Mindig azt szoktam mondani, hogy olyan programokat szervezünk, amikre igény van – ha pedig valamiről azt gondoljuk, hogy igény van rá, de még sincs, azt előbb-utóbb abbahagyjuk. Erre pedig van igény, eljönnek az emberek.”

Majd Kardos József:

„Ez egy multikulturális fesztivál, sokan nem szeretik ezt a szót mostanában, mi mégis azok vagyunk és azok is maradunk.”