Még azzal együtt is több közszolgát tart majd el az Orbán-kormány a három évvel korábbi létszámhoz képest, hogy közel hat tucatnyi intézményt rendel a minisztériumok alá, vagy szüntet meg – írja a HVG.hu. A portál szerint aprópénz, amit ezzel megtakarít majd a kormány, viszont sokkal határozottabban lehet majd keresztülvinni a politikai akaratot a most még félig-meddig önállóan működő műhelyekben.
Abból még nem következik semmi, hogy egy jogilag önállóan működő hivatal a jövőben egy minisztérium főosztályaként végzi el ugyanazt a feladatot – mindkét esetben dolgozhatnak hatékonyan vagy pazarlóan. Az adóhatóságot például az év elején már betagozták a nemzetgazdasági tárcába, az adóhatóság operatív irányítóiból helyettes államtitkár lett, de továbbra is a NAV Központi Hivatalába járnak be dolgozni, a NAV-ot vezető Tállai András államtitkár pedig a minisztériumba.
A Miniszterelnökség tájékoztatása alapján annyi tudható, hogy a minisztériumok az eddigi bérköltségek 80 százalékán vennék át a feladatok ellátását. A béreket a köztisztviselői, kormánytisztviselői bértábla miatt viszont nem nagyon lehet csökkenteni, így arra lehet számítani, hogy az érintettek 20 százalékát utcára teszik. Az évi megtakarítás évente legfeljebb 7-12 milliárd forintra rúghat, ami költségvetési szinten nem jelentős.
A Népszabadság közben arról írt, hogy több miniszter határozott ellenvéleményét fejezte ki a megszüntetésre ítélt háttérintézmények listájával szemben. A lap forrásai szerint a kormányülésen volt, aki puccsként élte meg a tervet, mert korábban abban a hitben voltak, hogy a háttérintézmények sorsáról a tárcavezetők dönthetnek. Balog Zoltán, Pintér Sándor és Seszták Miklós a miniszterelnökhöz fordult, hogy ne kezeljék ugyanazzal a logikával a listán szereplő összes intézményt, legyenek kivételek. A miniszterelnök környezetében egyébként azt remélik, hogy az átszervezéssel kikerülnek a rendszerből az utolsó, Simicska Lajoshoz köthető emberek is, és minden folyamat felett teljes lesz az állami kontroll – írták.