Összesen 231 millió forint kártérítést ítélt meg az Emberi Jogok Európai Bírósága 43 magyar rabnak a rossz börtönkörülmények miatt. A Magyar Helsinki Bizottság közölte: idén ugyan enyhült a zsúfoltság, de továbbra sincs hazai jogorvoslat a panaszos rabok számára.
Mint arról szerdán mi is beszámoltunk, már több ezer eljárás van folyamatban Magyarországgal szemben a börtönkörülmények miatt. Napra pontosan fél évvel ezelőtt, március 10-én a strasbourgi bíróság ítéletben kötelezte a magyar államot arra, hogy teremtsen hatékony jogorvoslatot és dolgozzon ki tervet a helyzet kezelésére.
Jogorvoslat ugyanakkor továbbra sincs, csak a nemzetközi bírósághoz lehet fordulni ilyen panaszokkal. Ugyanakkor idén mintegy ezer új férőhely jött létre, az átlagos zsúfoltság 144-ről 128 százalékra csökkent, ami érdemi javulás. 2019-ig öt új börtön épül, így a helyzet remélhetőleg normalizálódik.
A Helsinki Bizottság azt írja: többször figyelmeztettek, hogy önmagában a börtönépítés nem garantálja a zsúfoltság jelentős enyhülését, a büntetőpolitikán is változtatni kell. Ugyanakkor a szervezetnek nincs tudomása arról, hogy a kormány benyújtott volna intézkedési tervet, noha a strasbourgi bíróság ezt előírta számára.
Csütörtökön az Emberi Jogok Európai Bírósága 43 panaszosnak ítélt meg kártérítést 2,5-9 millió forint közötti összegekben. A kártérítés mértékét befolyásolta a fogvatartás időtartama, az elkülönített wc hiánya, a bogarak elterjedtsége, a korlátozott fürdési lehetőségek, a zárkában elérhető melegvíz, fűtés, szellőzés és természetes fény hiánya. Volt olyan ügy, melyben egy fogvatartottra mindössze 1,6 négyzetméternyi terület jutott.
