Az MTA Nyelvtudományi Intézetének munkatársa a legújabb névadási trendekről a Magyar Nemzetnek azt mondta, nincs hiány bizarr kérésekből. Volt szülő, aki gyermekét Kopasznak, Méznek, Szöcskének vagy egyszerűen csak Leánynak hívta volna, hivatalosan is. A családok egyedi, ritka, különleges neveket választanának, még mindig előfordul, hogy tévésztárok, hírességek után neveznék el gyerekeiket – közölte Raátz Judit.
Az anyakönyvi adatok szerint mára a hagyományos nevek nagyon háttérbe szorultak. A hatvan év felettiek leggyakoribb tíz férfi, illetve női utóneve már nincs a 3 év alattiak toplistájában. Kivétel az Anna, amely népszerű maradt generációkon át. A törekvés az egyediségre jól látszik abból is, hogy még a leggyakoribb fiú- és lányneveket is csak az újszülöttek 3,3 százalékának adták.
A fiúknál most a Bence, a Máté és a Levente, a lányoknál az Anna, a Hanna és a Jázmin a favorit.
Nagy divat egyszerre két utónevet adni a gyereknek. Van, aki egyedi, más által még nem viselt névvel anyakönyveztetné gyermekét. Fiúknál kérték már idegen eredetű (Rodzser, Dzseráld, Azim, Dzsamal), és régi magyar nevek (Monor, Vérbulcsú) vagy becéző alakok (Janó, Simó) elismertetését. Lányoknál is sokan kérnek becéző formákat (Norka, Vivi), idegen eredetűeket (Zahira, Heszna), bibliai neveket (Sifra, Jemima), illetve kettős neveket (Annadóra).
Van igény meglévő férfinevek női párjai (Noéla, Zsadányka), és régi magyar nevek felújítása iránt (Sáfély, Csente), de a növényi eredetű neveket is kedvelik (Gyömbér, Szamóca) és népszerűek a hírességek nevei is, de sok a sztár, a sorozat. Megszaporodtak a török nevek (sorozatok alapján), a sportolók, focisták nevei (Zidane), és egyes sztárok (Zséda, Csekka) nevei iránti kérelmek is – tette hozzá Raátz Judit.
A Földi Eper nem javasolt
Szerinte a szülői kérések egy része olyan bizarr, hogy az intézet nem tudja bejegyzésre javasolni őket. Nem ment át a Szivárvány, a Kopasz, a Betyár, a Gézengúz és a Maci, és hiába volt a szülői találékonyság, kiszűrték a Masni, a Méz és a Szöcske neveket is. Néhány különlegesség azonban szabad utat kapott: ilyen az Erdő és az Ecse régi magyar férfinév, a nőiek közül pedig egyes virágnevek, mint például a Lizanka, a Sárma és a Frangipáni.
A Nyelvtudományi Intézet jogszabályok, szigorú alapelvek, így például az alapján dönt, hogy egyértelmű legyen, női vagy férfi utónévről van-e szó. Az is szempont, hogy ne lehessen csúfolni a gyereket. Földrajzi névként, márkanévként és művésznévként használt alakokat nem javasolnak. Fontos szabály, hogy egy nevet mindig a köznyelvi kiejtés alapján, a helyesírás szabályai szerint jegyeznek be, például Dzsúlióként.
Raátz Judit azt tanácsolja, hogy a szülők olyan nevet válasszanak, ami felnőttként is, akár híres emberként is vállalható. Érdemes figyelni arra is, hogy a két név együtt ne legyen komikus (Földi Eper) – javasolta a szakértő. A névadási szokások társadalmi hátterét és jellemzőit az intézet nem vizsgálta, de mint korábban megírtuk, a Tárki kutatásából kiderült, hogy szokatlan, ritka neveket a legszegényebbek és a gond nélkül élők választanak.
A név bizony pénz- és korfüggő
A Tárki vizsgálata szerint az egy főre jutó jövedelem legalsó tizedébe tartozó háztartások körében a ritka névválasztás aránya az átlag több mint háromszorosa. A szintén szegénynek számító, második és harmadik jövedelmi tizedben élők körében is minden tizedik magyarnak különleges keresztneve van. A szegénységet nemcsak objektíven, a jövedelmen keresztül mérve, hanem szubjektíven megítélve, azaz a kérdezett saját ítélete alapján megközelítve is erre jutottak.
Ugyanakkor a ritka nevek aránya magasabb volt az átlagosnál a gond nélkül élők kis csoportjában is. Az egyéni névadás a társadalmi státusz két végpontján jöhet létre nagyobb eséllyel, és a ritka nevek sokkal gyakoribbak a fiatalabbak között: a 30 év alatti korosztályban arányuk 10 százalék, a még iskolásoknál 15 százalék. A középkorúak (30-59 évesek) és az idősek (a 60 év felettiek) között átlagon aluli (2-2 százalék) az arányuk.
Két Magyarország
A 10 év alattiak és a 80 év felettiek Magyarországa között, ha a keresztnevek összetételét nézzük, olyan nagy a különbség, hogy lényegében nincs is átfedés. A Nyelvtudományi Intézet 1997 óta vezetett és folyamatosan frissülő utónévlistája szerint évek óta a hírességek, a növények, a különleges képességek ihletik a névadást. A fiúknál egyre népszerűbbek az erőt kifejező vagy valamilyen különleges tulajdonságra utaló nevek, mint például az Erős, az Acél, a Bors.
A lányoknál nagyon nagy sikere van még a különféle szavak kicsinyítőképzős változatának (Havaska, Életke, Fehérke, Harmatka, Csendike, Hófehérke, Sudárka, Üdvöske, Reményke) és a növényeknek (Zsálya, Eper, Gyopár, Gyömbér, Fahéj, Gesztenye). De még ennél is népszerűbbek a hírességek ihlette nevek, ezek ráadásul mindkét nemnél: Brett, Brájen, Orlandó, Gandalf, Dzsasztin, Frodó és a lányoknál Dzsindzser, Sakira, Meredisz, Naómi, Dzsenna és Árven.
