Egy hónap alatt duplájára nőtt a menedékkérők száma Magyarországon. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal adatai szerint júliusban több mint 32.000 menedékjog iránti kérelmet adtak be. Az első nyári hónapban – ezzel szemben – még csak 16.578 menekült regisztrált a hivatalnál. Vagyis júliusban naponta több mint 1000 ember lépte át az országhatárt.
A nagy budapesti pályaudvaroknál civilek próbálnak segíteni a menekülteken. Azokon az embereken, akiket olyan vaktérképpel indítanak útnak a hatóságok, ami még egy igazán jól képzett csillagtúrázón is simán kifogna. A Vastagbőr posztolt is egy fotót. Így néz ki:
Forrás: Pikó András/Facebook
Persze van mellé magyar nyelvű útmutató is. Olyan embereknek, akik talán a latin betűt sem ismerik. Persze nem azért, mert nem tudnak írni-olvasni, hanem például Afganisztánban nem azt használják. A civil segítők ugyan mindent megtesznek, de tudni kell, hogy a lelkesedésen kívül kevesen rendelkeznek, mondjuk szociális munkás képesítéssel. A menekülttáborok pedig megteltek. Eredetileg 1500 férőhely volt a táborokban. Most a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal naponta 4500 menekültet tud ellátni. Ez, a naponta több mint 1000 új érkezőt nézve, katasztrofálisan kevésnek tűnik.
Fotó: MTI/Kelemen Zoltán Gergely
De akkor hol laknak a menekültek?
Január elseje óta 61969 menedékkérelmet bírált el a hivatal, vagyis ennyit bírált volna el, ha az, aki beadta a kérelmét, meg lett volna. Mert a számokból az látszik, hogy aki egyszer kapcsolatba kerül a hivatallal, az hanyatt-homlok menekül előle. Ezért 59842 eljárást meg kellett szüntetni, mert a kérelmező eltűnt az országból.
Vagyis mindössze 2127 menekült maradt addig, amíg elbírálták az ügyét.
A többiek, majd’ hatvanezren már régen valahol Németországban vagy messzebb próbálják kiheverni a menekülés borzalmait. Ha innen nézzük, akkor azonban a szűkös magyarországi menekültszállás-kapacitások bizony elégnek bizonyulnak. És ha azt is számba vesszük, hogy az eljárást megváró menekülteknek alig 10 százaléka kapott valamilyen védelmet, pontosan 274 ember január óta, akkor az is elmondható, hogy a kormánypárti politikusok által vizionált menekült áradat elég kevéssé veszélyezteti a magyarok munkáját.
Van azért még
Persze az is igaz, hogy a hónap végéig 50627 kérelem volt még a hivatal iratszekrényeiben. Ennyi kérelmező még arra vár, hogy esetleg befogadjuk. De ha az eddigi számokat nézzük,
aligha lehet év végére 500 embernél több azoknak a menekülteknek a száma,
akik itt kaptak menedéket. Ha ehhez hozzátesszük, hogy ezt a számot az idén már regisztrált, majdnem 105 ezer menekültből vélelmezzük, akkor talán az is kimondható, hogy inkább kell rettegnünk a pirézektől, mint az itt letelepedő szír, vagy afgán családoktól.
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Nem ez a baj
Ami igazán probléma, az persze nem az itt maradók, hanem azok, akik, miután a magyar hatóságok regisztrálták őket, meglépnek. A dublini egyezmény szerint ugyanis, ha valaki itt lépett az unió területére és esetleg Németországban találnak rá a hatóságok, akkor automatikusan visszaküldik ide. A csehországi menekülttáborok kezelőségének igazgatója már bejelentette, hogy levelet írtak Pintér Sándor belügyminiszternek, hogy vegyük vissza mind a 470 Magyarországról érkezett menekültjüket, és ne csak azt az ötvenet, akiket mi akarunk. És ugyanez lesz a helyzet a többi eddig meglépett majd’ 60 ezer emberrel is. Vagyis, bár kevés példa van rá, de simán mondhatja Ausztria és Németország is, hogy
találtunk húszezer szíriait, akiket a szorgosan dolgozó rendőrök Ásotthalomnál csíptek fülön,
de most mégis nálunk vannak, tessék őket hazavinni. Az persze pontosan tudható, hogy ezek a menekültek nem itt lépnek először az unió földjére. Többségük a görögök vendégszeretetét élvezi először, csak ugye a görög hatóságok azon túl, hogy átsegítik őket a Balkán felé, senkit nem regisztrálnak. Legalábbis nem olyan buzgalommal, ahogyan a magyar Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal mindössze 137 munkatársa.
