Belföld
Nincs kerítés, ami át nem mászható, lead, menekült, határzár (Array)

Nem akadály semmilyen kerítés, ha veszélyben az életed

Akik a magyar határnál dörömbölnek, nem viccből jönnek - az életüket féltik. Fotók sokasága bizonyítja, hogy egy elszánt, rettegő menekült simán legyőz egy négyméteres kerítést is.

Miközben milliárd forint megy el menekültellenes nemzetki konzultációra, 300 millió adófizetői forintot pedig a tök értelmetlen plakátkampányra költött el a kormány, végre megszületett egy igazi fizikai “megoldás” a menekültkérdésre: a Kerítés. Erre nagyságrendekkel többet, 22 milliárdot tervez fordítani a kormány (ha a költségek nem fognak váratlanul megnövekedni a kiskunsági futóhomok miatt). A Kerítés műszaki paramétereiről keveset tudni: 175 kilométer hosszú és 4 méter magas lenne, ún. NATO-szabvány szerint épülne.

Azonban szakértők szerint ez önmagában nem elég egy elszánt menekült megállítására: sok helyen duplakerítés kéne, érzékelők és persze nagy rendőri erők, amik gyorsan a helyszínre érnek, ha átmászik valaki a kerítésen. És arról még nem is volt szó, hogy a magyar-szerb határnak vannak vízi szakaszai, pl. a Tisza folyó vagy annak holtága. De ha valaki ezer kilométereken át menekül a háborús zónának számító otthonából, ez sem feltétlen fogja megállítani. Nem nehéz a neten olyan fotók és videók sokaságát megtalálni, amin rögzítették, ahogy kétségbeesett bevándorlók a legmagasabb akadályokon is átmennek.

Berlin

A berlini fal lett a történelem leghíresebb határzára, amit mindvégig megpróbáltak többen is átmászni. Ez idővel egyre nehezebb lett. Az építményt ugyanis megerősítették, így már nem konkrétan egy falat jelentett, hanem egy őrtornyokkal, határőrökkel, aknákkal, homokos, nyílt, megvilágított senkiföldjével ellátott poklot. Amíg még kevésbé volt durva a helyzet, a szovjet zónából ezrével szöktek át az emberek a brit-amerikai-francia ellenőrzésű övezetekbe (ezért is kellett a fal). Amint látható, a szögesdrótnak se volt sok értelme a hatvanas években, ha valakik nagyon el akartak menekülni a kommunizmus elől. Fotó: képkocka a “The Wall” című filmből.

Gáza

Gáza régóta be van kerítve, egész drámainak nevezhető az ottani élet, ezért aki ki akar jutni a Hamász ellenőrizte palesztin területről, az már nyugodtan mondható menekültnek. 2005-ben az izraeli erők kivonultak és átadták a stafétát az egyiptomi hadseregnek, ami megnyitotta az egyetlen határátkelőt az afrikai állam felé. Rafahnál sokan zsúfolódtak össze és a még a meglévő kerítést is áttörték. Ekkorra építette ki ugyanis az itt láthatónál is maszívabb határzárat az akkor még az övezetet uraló izraeli hadsereg. Fotó: AFP/Khaled Desouki

Két évvel később még drámaibb jelenetek ismétlődtek meg. A folyamatos fegyver- és lőszercsempészet miatt újra meg újra lezárt és megnyitott rafahi határátkelő sorompóját megint felhúzták az egyiptomiak. A gázaiak pedig pánikszerűen menekültek a romos, elszegényedett, reménytelen övezetből. Fotó: AFP/Mohammed Aded

A határzárból a Gázát uraló Hamásznak is elege lett, robbantásokkal és bulldózerekkel estek neki 2008 elején, aminek megint nagy áramlás lett a vége, sokan elmenekültek a még abban az évben Izrael által ronccsá lőtt palesztin területről. Fotó: AFP/Mohammed Aded

Melilla, Spanyolország

A spanyol gyarmati uralom csökevényes maradványa néhány szirt a marokkói partoknál meg két tengerparti kisváros, amik marokkói területbe ágyazódtak: Ceuta és Melilla. Az afrikai városok tehát spanyol fennhatóság alatt állnak, tehát az Európai Unió és a schengeni övezet részei. Az egyetlen esély egy afrikai menekültnek, ha nem akarja az életét a Földközi-tengeren kockáztatni, hogy itt jön be az EU területére. A folyamatos menekültár miatt a spanyolok több részletben körbekerítették a városokat. A migránsok azonban új taktikát találtak ki: nagy, százas csapatokba verődve támadták meg a kerítéseket, így meg tudták osztani a határőrök erejét, és néhányan át tudtak mászni a hatméteres kerítésen. Fotó: AFP/Melmoth

Tavaly május 1-én mintegy 140 migráns ment neki tömegesen a melillai kerítésnek. Meg kell jegyezni, hogy az EU sok-sok euróval tömi ki Marokkót cserébe azért, hogy minél kevesebb menekültet engedjenek Ceuta és Melilla közelébe. A marokkóiak nem válogatnak az eszközökben, már voltak halálos áldozatok a kemény fellépésük miatt. Fotó: AFP/Blasco de Avellaneda

A szögesdrótból és egyéb fémeszközökből összeállított kerítések abszolút nem a Szaharát korábban átszelő, elfáradt, kitikkadt, szakadt bevándorlóknak vannak kitalálva. Ezek az emberek azonban mindenüket feltették, hogy jobb életük legyen Európában, így sokszor a vérüket is feláldozzák, hogy bejussanak az EU-ba. Ez a kép is tavaly készült Melillánál. Fotó: AFP/Blasco de Avellaneda

Líbia-Egyiptom

2011-ben előbb tüntetések, majd forradalom, végül polgárháború söpört végig az addig vaskézzel irányított Líbián. Mielőtt Moammer Kadhafi megbukott volna (ami részben a mostani európai menekültválság egyik oka is), ő maga is menekültáradatot indított el. A háború egyik szakaszában a kormányerők nagy elánnal szorították vissza a keleti országrészbe a felkelőket, ezért sokan elmenekültek Egyiptom felé. Az ottani határkerítés pedig nem jelentett akadályt. Fotó: AFP/Aris Messinis

USA-Mexikó

Óriási összegeket ölt az Egyesült Államok arra, hogy megerősítse a Mexikóval közös irgalmatlan hosszú határszakaszát. Ha nem is vitte végig a teljes határon a kerítést, sok helyen erődítménnyé változtatta a környéket. A képen a kerítés tijuanai, mexikói oldali részén vagyunk, annak is a legvégén, amit beépítettek a Csendes-óceánba addig, ameddig már olyan mély a víz, hogy egy járőrcsónak visszafordíthassa az USA felé úszó bevándorlókat. A képen látható férfi ugyan nem jutott át a túloldalra, de évente ezreknek sikerül az ilyen erődkerítések ellenére is. Ezt már a konzervatívok is belátták, Jeb Bush is azzal szállt be az elnök-előválasztási küzdelembe, hogy lefektette az alapokat: akik bejöttek, azokat bizony már intergálni kell, a kerítés önmagában semmi sem old meg. Fotó: AFP/Ronaldo Schemidt

A négyméteres fémkerítésről az az ember első gondolata, hogy ezt Hannibál elefántjai se törik át, de akkor mit lehet vele kezdeni? Megkerülni, felülről. Ugyan a képen látható Jeep nem menekülteket szállított, de jó példa arra, hogy akár egy kreatív drogcsempész is képes egy ekkora határkerítést átvinni. Csak a 2012-es fotón láthatónál hosszabb rámpa szükséges ehhez. Fotó: AP/U.S. Customs and Border Protection

Törökország-Szíria

Mursitpinar határátkelő, török-szír határ: tavaly nagy területeket szerzett Észak-Szíriában az Iszlám Állam, az emlékezetes kobani ostromban csak a szövetséges légicsapások és egy koncentrált kurd támadás tudta őket megállítani. A képek viszont bejárták a világot, ahogy kurdok tízezrei menekülnének át kerítéseken, mindenen át egy olyan országra, ahol nem ölik őket halomra, mert nem milliméterre úgy élik meg az iszlámot, mint a dzsihádisták. Fotó: AFP/Bulent Kilic

Törökország helyzete ellentmondásos a konfliktusban és a menekültek kezelésében is: miközben rettegnek egy kurd állam létrejöttétől, amerikai nyomásra kiképzik a szíriai kurd harcosokat és eddig 1,8 millió szír menekültet helyeztek biztonságba. Most, miután pont a kurd erők pucolták ki az IÁ után Tel Abjádot, a csata elől megint ezrek mentek Törökország felé, ahol viszont vízágyú várta őket, a törökök besokalltak. Fotó: AFP/Bulent Kilic

Határkerítés ide, vízágyú oda, ha az ember üllő és kalapács közé kerül, valamelyik irányba elindul. Így tettek a két irányból fenyegetett kurdok is, akik inkább áttörték a szögesdrótos kerítést és szembesültek a barátságtalan török fogadtatással, minthogy egy akna végezzen az egész családjukkal. Fotó: AFP/Bulent Kilic

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.