A producert 2011. január 1-jével nevezték ki a nemzeti filmipar megújításáért felelős kormánybiztosnak, az egyéves megbízás lejárta után határozatlan idejűvé változott a pozíciója, a kormany.hu információi szerint „a hazai filmipar és filmkultúra további fejlesztésének és gazdagításának elősegítése, valamint a terület hatékony működtetése érdekében szükséges kormányzati koordináció ellátása érdekében – 2014. július 1. napjától – Andrew G. Vajnát a nemzeti filmipar fejlesztéséért felelős kormánybiztossá nevezte ki.”
Az LMP már régóta követeli a biztos nemzetbiztonsági átvilágítását, a párt szerint offshore cégek és külföldi érdekeltségek hálója áll a kormánybiztos mögött, ami nemzetbiztonsági kockázatot is felvet. Szél Bernadett ezért Orbán Viktorhoz fordult írásbeli kérdésével: amennyiben igaz, hogy Andy Vajna filmipari kormánybiztos nem esett át nemzetbiztonsági átvilágításon, a miniszterelnök azonnal kezdeményezze azt. Ugyanis az ellenzéki ökopártnál korábban is úgy sejtették, az átvilágítás nélkül alkalmazzák őt a kormány mellett.
Már folyamatban
Az LMP társelnöke ezért törvényjavaslatot is benyújtott már, amit Lex Vajna névre keresztelt, amely átláthatóságot teremtene a közhatalom gyakorlásában, törvénnyel tiltaná, hogy „adóelkerülő ügyeskedők”, vagy a kormányzattal szerződésben nem álló, a „közpénzek közelében lebzselő kísértetek” részt vehessenek a döntéshozatalban.
Orbán Viktor nevében helyettese, Semjén Zsolt válaszolt Szél kérdésére. Megírtuk, még csak most világítják át Vajnát, több mint négy évvel első, és közel egy évvel legutóbbi kinevezése után. Semjén szerint:
„Andrew G. Vajna kormánybiztos nemzetbiztonsági átvilágítása folyamatban van.”
Szél a kérdésében korábban a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényre hivatkozott, ez csak 2014 januárja óta sorolja föl tételesen, kiket kell átvilágítani, azonban a kormánybiztosok esetében ez korábban is kötelező volt, 2011-ben egy közigazgatási és igazságügyi minisztériumi rendelet írta elő a legszigorúbb, C típusú átvilágítást a számukra. A Népszabadságnak erről egy forrásuk elmondta, az ellenőrzés nagyjából két hónapot vesz igénybe, szükségességére pedig a kinevezéseket intéző főosztály szokta felhívni a figyelmet, a kezdeményezés azonban miniszteri felelősség. Az átvilágítás hiányában – elviekben – Vajna nem ismerhetett meg minősített adatokat.
Még marad
Vajna Cannesban a Screen című filmes szaklapnak többek között arról beszélt, legalább 2018-ig szeretne a posztján maradni. A cannes-i filmfesztiválon idén Nemes Jeles László filmje, a Saul fia nyerte el a Nemzetközi Filmkritikusok Szövetségének (FIPRESCI) díját, a produkciót a Filmalap 321,6 millióval támogatta.
Kép: MTI / Mohai Balázs
A következőkben összegyűjtünk öt mozzanatot a még nem átvilágított kormánybiztos elmúlt pár évéből, hogy lássuk, mennyi pénz is mozog körülötte.
Plusz négymilliárd
Csaknem négymilliárd forintot csoportosít át a kormány az idei költségvetésből a Magyar Nemzeti Filmalap részére, állt még február végén a Magyar Közlönyben nyilvánosságra hozott kormányhatározatban, ezt meg is írtuk korábban, de Vajna egy Napi Gazdaságnak adott interjújában állítja: „a Magyar Nemzeti Filmalap ebből egy fillért sem használhat fel a saját közhasznú alaptevékenységére, azaz közvetlen filmtámogatásra.” Filmes berkekben azonban tartja magát az az állítás, hogy hiába az ötfős döntőbizottság (Vajna az egyik) a Magyar Nemzeti Filmalapnál, a kormánybiztos Andy Vajna rábólintása nélkül film nem kaphat támogatást. A bólintás után pedig előszeretettel szól bele a filmbe.
Az Európai Audiovizuális Obszervatórium elemzése szerint jó húzás volt a magyar államtól a magyar filmgyártást ösztönző intézkedések. A kormány 2014-től 20-ról 25%-ra emelte a filmgyártás után járó adókedvezmények mértékét, GDP-arányosan többet költünk filmekre, mint Franciaország vagy Nagy-Britannia. A már említett Napi Gazdaságos interjúban Andy Vajna pedig kijelentette, eljött a szuperprodukciók ideje, a pénz rendelkezésre áll hozzá.
A szerencse és a kaszinók
Két szereplő uralja a magyar online szerencsejáték-piacot, hála a szerencsés jogi környezetnek. Ők Andy Vajna és Szima Gábor, érdekeltségeik tavaly hét kaszinókoncessziót nyertek összesen (ebből Vajna egymaga ötöt), míg az állami Szerencsejáték Zrt. egyet sem. Online szerencsejátékot csak az a jogszabály által „megbízható cégnek” minősített szervezet szervezhet, amelynek van játékkaszinó üzemeltetésére szóló koncessziója. Vagyis csak Vajna és Szima cégei.
Kép: MTI / Kallos Bea
Az Együtt kaszinó-témában korábban a kormánynál érdeklődött arról, miért kivételeznek Vajnával. Ugyanis a kormányzat továbbra sem tervezi, hogy a pénztárgépekhez hasonlóan a kaszinók játékgépeit is online beköti az adóhatósághoz. A párt szerint így nem lehet ellenőrizni, hogy mennyi a bevétel. A kormány és az adóhatóság szerint elég, ha működés közben videóra veszik a játékgépeket és a felvételeket néha ellenőrzik.
A Világgazdaság becslése szerint a kormánybiztos összesen 4000 négyzetméter alapterületű, 824 pénznyerő automatát működtető öt fővárosi kaszinójában 15 milliárdos bevétel keletkezhetett.
Offshore birodalom a háta mögött
Az Átlátszó tavaly megpróbálta feltérképezni Andy Vajna érdekeltségeit, terebélyes, offshore-cégekkel bőven ellátott céghálóra bukkantak. Akkor azt írták, legkevesebb hét offshore cég köthető hozzá, összesen tíz vállalkozásban érdekeltek Magyarországon. Offshore hátterű a a Nobu luxuséttermet üzemeltető Buno Kft., a filmforgalmazással foglalkozó Intercom Zrt., a kaszinókoncesszió-nyertes Las Vegas Casino Kft., és részben a Byblos divatházat üzemeltető Sport & Fashion Kft. is.
Tulajdonosként a kormánybiztos egyetlen magyar cégben sem szerepel, de az oknyomozó portál a láncban fölöttük álló luxemburgi, amerikai, és curacao-i társaságokban viszont mindenhol az ő nevébe botlott.
Kapcsolódó hír, hogy két, korábban csak az érdekeltségeibe tartozó cégénél már hivatalosan is ő a tulajdonos. A hvg szerint a 2013-ban 647 millió forint forgalmú Buno eddigi tulajdonosa a Holland Antillákon bejegyzett Magyar Enterprises C.V., a három éve alapított kaszinócégé, az Első Magyar Online Kaszinó Kft. nevet éppen most Magyar Broadcasting Co. Kft.-re cserélő luxemburgi Las Vegas Casino S.a.r.l. volt. Helyükbe most az AV Investments Befektetési Kft. lépett.
A kft-t tavaly év elején a Delaware-ban bejegyzett AGV Investments L.L.C., valamint a nevadai Airborne Charter Inc. alapította, most azonban már Andrew G. Vajna szerepel tulajdonosként. Aki szeretne elveszni az offshore-erdőben, annak az Átlátszó cikkét ajánljuk részletesebb információkért.
Közel lenni
Eddig elsősorban azokról a pénzekről volt szó, amelyek fölött Vajna opponál, most nézzük politikai kapcsolatait. Február végén Andy Vajna saját lakásán látta vendégül Arnold Schwarzeneggert és Orbán Viktor miniszterelnököt.
Vajna egyébként kormánybiztosként Orbán Viktornak és Lázár Jánosnak tartozik elszámolással, de soha nem beszélt velük arról, hogy mennyire tetszenek nekik a filmalapos filmek. Habony Árpád sem ad soha tanácsot a Filmalapnak, mondta egy korábbi origos interjúban.
Kép: MTI / Varga György
Ha már Habony Árpád, legutóbb ugyanabban a kisbuszban utaztak, egy kosármeccsre. Újságírókba botlottak, Habony vezetett, Vajna ült mellette, hogy kikerüljék a kamerákat, a záróvonalon átlépve áttértek a szembejövő sávba, majd egy zsákutcába hajtotakt, ahol kénytelen volt hosszasan forgolódni. Vajna nem először mutatkozott Habony társaságában. Már a 2013-as kötcsei találkozóra is együtt érkeztek, a fenti képen ott van még mellettük Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtósa is.
A szundi
Vajna Orbánhoz való közelségét az is jelzi, hogy például ott volt a miniszterelnök idei évértékelőjén is, a kormányzati potentátok között ült. Az más kérdés, hogy elszundított. Ez az ötödik nagy húzása, direkt hagytuk a végére.
Egy interjúban később azt mondta, nem elaludt, „Csak ültem, kész. És hallgattam.” Steven Seagal koncertjén viszont tényleg elaludt, ugyanebben az interjúban erre azt válaszolta, „azon te is elaludtál volna.”
