Kockázatos hirtelen, indulatból változtatni a légiközlekedés szabályain, mert egy módosítás újabb biztonsági kérdéseket vet fel – mondta hétfőn egy, a franciaországi repülőkatasztrófáról tartott háttérbeszélgetésen Győri Gyula, a Nemzeti Közlekedési Hatóság elnöke.
Győri emlékeztetett arra, hogy a kabinajtók nyithatatlanná tételét a 2001. szeptember 11-i terrorcselekmények után vezették be, de most ez is közrejátszott egy katasztrófában. Ugyanakkor Európában nem emlékeznek olyan esetre, hogy bárki be akart volna hatolni a pilótafülkébe.
Az elnök szerint nem számít, hogy a pilóta kezdő volt-e, mert a légialkalmassági feltételeket mindenkinek egyformán teljesíteni kell. Minden pilótának időszakonként szimulátoros repülés során kell bizonyítani, hogy képes veszélyhelyzeteket kezelni és elhárítani, ráadásul sokszor vannak olyan események egy-egy repülés során, melyet az utasok nem vesznek észre, de a pilótáknak meg kell oldaniuk.
Győri hangsúlyozta, hogy amíg nem találják meg a repülési adatrögzítő készüléket és nem folytatják le a szükséges vizsgálatokat, addig nagyon kockázatos a véglegeshez közeli ítéletet mondani. Hozzátette: nem tudni, hogy milyen adatok kerülhetnek elő az adatrögzítőből, azok árnyalhatják a baleset jelenleg ismert körülményeit.
A háttérbeszélgetésen jelen volt Hardicsay Gábor nyugállományú hatósági főorvos is, aki elmondta: 40 éves korig minden pilótának évente kötelező részletes egészségügyi vizsgálaton megjelenni. Ezek elegendőek arra, hogy feltérképezzék az aktuális pszichés állapotot, de előrejelzésre nem képesek. Arról a pilótának kell értesítenie a munkáltatóját, hogy megfelelt-e vagy sem az orvosi vizsgálatokon. A rendszer a bizalomra épül, nem számoltak azzal, hogy egy munkavállaló szándékosan meg akarná téveszteni a munkáltatóját – közölte.
