Belföld

Az MTVA vezérigazgatója nem tapasztalt hírhamisítást

szabó lászló zsolt (szabó lászló zsolt)
szabó lászló zsolt (szabó lászló zsolt)

Ugyanakkor tiltakozott az ellen, hogy államinak nevezzék az állami médiát. Szerinte a vetélytársaikat zavarja, hogy százezreket fizetnek blogolásért kormányközeli embereknek.

Csak az nem hibázik, aki nem tesz semmit – ezt mondta az MTVA vezérigazgatója, Szabó László Zsolt az Origónak adott interjúban, miután tömérdek bakival indult a hírcsatornává avanzsált M1 adása, a műsorkészítők felkészületlensége mellett az adás is összeomlott. Azt nem válaszolta meg, hogy rendesen kipróbálták-e a rendszert, ehelyett azt mondta: az első nap számlájára lehet írni a hibákat, melyek „ugyanúgy megvannak az internetes portáloknál is”.

Szabó cáfolta azt a vélekedést, hogy azért kellett hírtévét csinálni az M1-ből, mert a Simicska-féle Hír TV már nem számít baráti médiumnak a kormány számára. Szerinte a „nemzeti hírcsatorna” koncepciója előbb alakult ki, mint ahogy az „ismert események” bekövetkeztek. Az sem volt szándékos szerinte, hogy a Simicska-érdekeltségű Hung-Ister műsorgyártó cég szerződéseit azután bontották fel, hogy a vállalkozó összerúgta a port Orbánnal. Mint mondta: a Maradj talpon vetélkedő felfüggesztését tavaly ősszel határozták el, mert minden műsorformátumra ráfér egy idő után a pihentetés, a Magyarország, szeretlek című műsort pedig átszervezték házon belülre, mert már vannak olyan szervezeti és technikai szinten, hogy egy ekkora volumenű produkciót maguk is le tudjanak gyártani és olcsóbb is így.

Azzal kapcsolatban, hogy rengeteg Hír TV-s, például a Célpont stábja is felmondott, Szabó azt mondta: az utóbbi időben sokan kopogtatnak náluk, kereskedelmi tévéktől is, a közmédia kapós lett. TV2-s és RTL-es dolgozók is mentek hozzájuk. A közeljövőben is bemutatkoznak náluk ismert arcok, ezek nevét azonban nem árulta el egyelőre.

Az interjúban felmerült, hogy a közmédia híradóiból olykor kimaradnak fontos hírek. Szerinte „a tények gyakorta mások, mint amit néhány portál láttatni szeretne”, azt mondta, a paksi vétó például azért nem került be a reggeli M1-híradóba, mert „csak megerősített híreket adnak ki”, megvárták, hogy „hiteles információik” legyenek, így azután került adásba a hír, miután már reagált rá egy kormánytag. Szabó szerint az, hogy a kormánynak kedvező hírek megjelenhetnek, míg a rosszak nem, egy vélemény, de nem tény – ezt sokan másképp látják, mondta.

Törekednek arra, hogy a Duna TV-ben főműsoridőben minden nap magyar gyártású műsor menjen – ilyen a Rudolf Péter-féle Kossuthkifli, utána az Egynyári kaland című új ifjúsági sorozatot vetítik. Tévéjátékok is készülnek.

Mi is megírtuk: a közmédia kormányközeli személyekkel blogoltat több százezres fizetésért. Szabó nem érti, mi ezzel a probléma. „Beleléptünk volna egy olyan piaci szegmensbe, amely a vetélytársainkat zavarja?” – kérdezte.

Papp Dániel tartalomigazgatóról, aki a Fővárosi Törvényszék döntése értelmében jogosan nevezhető hírhamisítónak, Szabó azt mondta: nem azt mondták ki róla, hogy hírhamisító, csak azt, hogy annak lehet nevezni. Ő nem tapasztalt olyat, hogy Papp hírt hamisított volna, de megjegyezte, hogy annak idején Frei Tamás is hamis bérgyilkosos interjút készített az RTL-en. Bele is bukott az akkori RTL-vezetés – jegyezte meg erre a riporter.

„Jó lenne ezt az állami szót passzolni, mert Magyarországon nem állami, hanem közszolgálati média van” – jegyezte meg önérzetesen.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik