Balog Zoltán szerint a kormánynak speciális eszközökkel, akár a hátrányos helyzetű térségekre vonatkozó eltérő oktatási szabályokkal kell előmozdítania a felzárkóztatást a „spontán szegregált” iskolákban.
A miniszter a január 16-án felvett interjúban elmondja, ha a szegregáció vagy integráció közül lehet választani, akkor természetesen ő is az integrációt támogatja, de úgy véli, a valóság nem írható le ezzel a két kategóriával. „Egész települések, vidékek lakossága él ma spontán szegregált helyzetben, ahol a szegregációellenesség nem tudja azt jelenteni, amit én is kívánatosnak tartok, hogy az eltérő etnikai, szociális és kulturális hátterű gyerekek minél többet legyenek, éljenek együtt a megismerés és kapcsolatteremtés legfogékonyabb időszakában” – magyarázta Balog.
Fotó: MTI
Szerinte a magasabb arányú integrációt úgy lehetne elérni, hogy a beiskolázási körzeteket úgy alakítják ki, hogy ne legyen az egyikben nagyon magas, a másikban meg nagyon alacsony a hátrányos helyzetűek aránya, Ahogyan azt Hódmezővásárhelyen már évekkel ezelőtt példamutatóan elvégezték. A terület alapú beiskolázással viszont az a gond, hogy sokan átjelentkezéssel oldják meg a jobb iskolába való költözést.
A szakképzés megerősítésével kapcsolatban Balog Zoltán elmondta, hogy olyan tervről tud csak, amely megerősíti a szakképzést, de szavai szerint semmifajta állami kényszert nem fognak alkalmazni. Aki gimnáziumba akar menni, az ezután is gimnáziumba fog menni, ha megfelel az ottani feltételeknek. Az a cél, hogy az a szakmunkáslétszám, amire szüksége van az országnak és ami szükséges a magyar gazdaság erősödéséhez, rendelkezésre álljon.
