Belföld

Bértárgyalások: nem közelednek az álláspontok

A munkavállalók az infláció mértékét meghaladó emelést szeretnének. A költségvetésben szereplő 1,8 százalékos inflációt senki nem hiszi el – mondta a szakszervezeti elnök.

Kétséges a megegyezés a szakszervezetek, a munkáltatók és a kormány képviselői közt – mondta a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke pénteken az MTI-nek. A felek a jövő évi bérekről, köztük a minimálbérről egyeztetnek. Pataky Péter szerint nehéz a helyzet, a megalázó mértékű bérek elfogadhatatlanok a szakszervezetek számára, ugyanakkor a vállalkozói oldal súlyos aggályokat fogalmazott meg a kiszámíthatatlan adózási és gazdasági környezettel kapcsolatban.

A szakszervezetek a jövő kedden folytatódó tárgyalások során a legkisebb jövedelműek felzárkóztatását szeretnék elérni – mondta a szövetség elnöke. Szerinte tarthatatlan az a helyzet, hogy a létminimum kétharmadát sem lehet megkeresni munkával Magyarországon. A munkáltatók ezzel egyetértettek, de a jelenlegi helyzetben képtelenek a szakszervezetek által kezdeményezett, a bérek felzárkóztatását segítő négy éves megállapodás megkötésére.

A munkáltatók az infláció körüli mértékű béremelésben gondolkodnak, de Pataky szerint ez kizárt. A költségvetésben szereplő 1,8 százalékos inflációt ugyanis senki nem hiszi el – mondta, hozzátéve, hogy az infláció feletti emelkedést akarnak jövőre.

A korkedvezményes nyugdíjjal kapcsolatban az elnök azt mondta, a szakszervezetek kezdeményezték, hogy a kormány hosszabbítsa meg a mostani rendszert egy évvel és kezdjenek tárgyalni egy új szabályozásról. Szerinte a civilizált világban sehol nem fordul elő, hogy ne legyen korábbi nyugdíjazás az egészséget fokozottan igénybe vevő munkakörökre.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke azt mondta, „beszorult” helyzetben tárgyalnak, több, a tárgyalásokat érdemben befolyásoló jogszabály még a parlament előtt van. Példaként említette a vasárnapi pihenőnapot és azt a törvénymódosítást, ami 2018-tól megtiltaná a napi fogyasztási cikkek értékesítését azoknak a nagyvállalatoknak, melyek mérleg szerinti eredménye két egymást követő üzleti évben nulla vagy negaatív volt.

Dávid Ferenc felhívta a figyelmet arra, hogy a társadalmi párbeszéd intézményeit „jegelték”, a kormány sem az adótörvényeket, sem a reklámadót, sem az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat nem vitatta meg szociális partnereivel.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.