Belföld

Szakmunkásba a gimisekkel: pedagógussztrájk jöhet

Brutális kivonás a középfokú képzésből: szakiskolákba, de inkább szakközépiskolákba küldenék a gimnazisták felét, csökkentik az állami támogatásokat, ezzel bebetonozzák a szegényebb családokat. A szakszervezet kiakadt.

Két legyet üt a kormány a középfokú képzés jövőre esedékes átalakításával: rengeteget spórol és megvalósítja azt az Orbán Viktor által is sokat emlegetett közhelyet, hogy nem kell ide nyafogó, semmihez sem értő diplomássereg, amikor nincs egy tisztességes szakember az országban. A kormányfő szavaival ez így hangzik: „Nekünk be kell bizonyítani, hogy egy közepesen elvégzett gimnázium és gimnáziumi teljesítmény nem versenyképes egy jó szakmával. A gimnáziumot is csak akkor érdemes elvégezni, ha onnan egyetemre fogunk menni. A valóságnak úgy kellene festenie Magyarországon, hogy egy jó szakmunkásképző intézetben megszerzett szakma biztosabb megélhetést nyújt, mint egy csak általános műveltséget nyújtó, de konkrét szaktudást a mellé nem adó oktatási intézményben elvégzett időszak.”

„Távlati cél a szakközép- és szakiskolai képzésben részt vevők arányának növelése és a gimnáziumi létszám korlátozása” – pontosította Czomba Sándor államtitkár Orbán szeptemberi szavait, hozzátéve, hogy a gimnáziumokban főleg a felsőoktatásra készítik majd fel a tanulókat. A szülő- és pedagógusszervezeteket már a koncepció is felháborította, hát még a megvalósítás. Utóbbi a jövő évi költségvetés számai szerint a következőképpen néz ki: a kormány százmilliót szeretne spórolni a középfokú képzésen, a szakközép- és szakiskolákat tehát a Klebelsberg Intézményfenntartó Központból (Klik) átvezényelte a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz, hogy ezentúl az tartsa fenn őket, továbbá kitűzte, hogy a jövőben csak feleannyi diák járjon gimnáziumba, mint most. Jelenleg 128 ezer gimnazistája van az országnak, nagyjából ugyanennyien járnak szakközépiskolába és 54 ezren szakiskolába.


Fotók: Neményi Márton

Azon túl, hogy ez önmagában hatalmas, több mint százmilliárdos megtakarítást jelent (várhatóan iskolákat zárnak be, vonnak össze, tanárok tömegeit bocsátják el), a kormány 30, illetve 70 százalékra csökkenti a magán- és az alapítványi iskolák költségvetésének állami részét. Az egyházi iskolák továbbra is megkapják az eddigieket, így várhatóan több lesz belőlük (legalábbis ami a gimnáziumokat illet), mint állami – mondta Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke sajtótájékoztatón.

A kormány szándéka tehát, hogy a szakközepekbe, szakiskolákba terelje a gimnazisták felét. Azt egyelőre nem tudni, hol és hogyan lesz hely nekik, de még itt is lehet majd spórolni, például úgy, hogy visszaállítják a képzést a mostani hat helyett az 1993 előtti négy évfolyamra, azaz az érettségi felkészítést a szakma tanulása mellé kell majd besűríteni, a gyerekeknek tehát aligha lesz esélyük emelt szintű vizsgát tenni és még nyelvvizsgát is szerezni – idézi a PDSZ Szüdi János oktatási szakértőt. Ha egyáltalán elvégzik az iskolát. A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete szerint évente tíz-tizenkétezer tizenhat éven felüli tanuló kerül ki az iskolarendszerből végzettség nélkül. Többségük a szakképző iskolákból, például a fegyelmező jellegű szándékos buktatás miatt. A szociológusok, közgazdászok szerint még ennél is nagyobb lehet a baj, ha tényleg visszaszorítják a gimnáziumi oktatást.


Mendrey László

Az például egyszerűen nem igazi, hogy egy tisztességes szakember jobban keres, mint egy „fölöslegesen túlképzett” diplomás. A 8 általánost végzettek havi átlagkeresete 125 ezer forint, a szakmunkásoké 167 ezer forint, a diploma nélküli érettségizetteké pedig 227 ezer forint – sorolja a tavaly előtti adatokat Kézdi Gábor közgazdász a Defacto blogon. Az érettségizettek előnye tehát behozhatatlan a munkaerőpiacon. Ráadásul, ahogy idősödik egy-egy generáció, annál távolabbra sodródnak egymástól: a szakmunkások egyre kevesebb, az érettségizettek egyre több lehetőséghez jutnak az évek múlásával. Azzal, hogy a kormány ezt a vonalat erőlteti és ezzel akadályozza a társadalmi mobilitást, gyakorlatilag szegénységbe küldi a családokat – összegez Kézdi.

Azt már tényleg csak mellékesen említjük, hogy Magyarország tizennégy éve a Lisszaboni Szerződésben kötelezettséget vállalt, hogy például az élethosszig való tanulás lehetőségével segít versenyképessé tenni az uniót. A szakszervezet szerint ehhez képest most tudatosan duzzasztják a leszakadó réteget és értékelik le a tudást. A PDSZ most a képviselőknél lobbizik, hogy ne fogadják el a költségvetést. Ha nem sikerül, először az utcára mennek, aztán összeül a sztrájkbizottság.

Tartsanak velünk minden este 7-től a STORY4-en!

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.