Belföld

Kishantos “piti politikai bosszú” és “idióta, őrült ötlet”

Farkas György
Farkas György

újságíró, hírfőnök. 2014. 04. 15. 14:28

Korábban a témában:

Az állami földpályázaton nyertes új bérlők szombat reggel kezdték beszántani a korábbi – a földpályázaton vesztes – bérlő, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Kft. által ősszel és tavasszal elvetett növényeket a Fejér megyei Kishantoson. Gőgös Zoltán ezt “piti politikai bosszúnak” nevezte. Azt mondta: “idióta, őrült ötlet” a félidején túl lévő vetés kitárcsázása, amit a közvéleménynek el kell ítélnie.

A szocialisták mezőgazdasági szakpolitikusa szerint aki ilyet tesz, méltatlan arra, hogy állami földet használjon, a kishantosi földeket pedig – bár az okozott kárt nem lehet kivédeni – mielőbb vissza kellene adni az eddigi, biogazdálkodást folytató bérlőnek. Az MSZP-s képviselő feljelentést is kilátásba helyezett hűtlen kezelés miatt, jelezve: a kishantosi földek eleshetnek az európai uniós agrár-környezetgazdálkodási támogatástól.

Gőgös Zoltán emellett a május 1-jén életbe lépő földtörvény megváltoztatását sürgette úgy, hogy a zártkerti ingatlanokat vegyék ki a földforgalmi szabályok hatálya alól. Ezt azzal magyarázta, hogy a jelenlegi rendelkezések szerint csak az vehet zártkerti ingatlant a települések határában, akinek nincs a tulajdonában egy hektár föld. A szocialista politikus szerint ez egy átgondolatlan, sokakat sújtó szabály.

A pályázatok értékelését kéri az Együtt-PM

Ismét a kishantosi pályázatok értékelését kérte a Nemzeti Földalapkezelő Szervezettől (NFA) Szabó Rebeka. Az Együtt-PM színeiben politizáló képviselő szerint a kishantosi biogazdaság és népfőiskola által eddig bérelt, most jogvita alatt álló földeken végzett pusztítás megmutatta, hogy “az új kétharmad semmilyen eszköztől nem riad vissza, ha hatalmát kell demonstrálnia”.
A nemzetközi hírű mintagazdaság földjein növekvő terményt tönkretették – írta.

kishantos (kishantos, ) Fotó: MTI / Koppan Viktor

Szerinte a nyilvánosságnak joga tudni, milyen indokkal vette el az Orbán-kormány a földet a 21 éves kishantosi népfőiskolától.  Az ellenzéki politikus szerint a kormány tisztviselői hazugságaikkal asszisztálnak a romboláshoz: a vidékfejlesztési miniszter nem tartotta be az alapvető jogok biztosának tett ígéretét a kishantosi gazdaságban kialakult környezeti értékek megóvásának vizsgálatáról, Bitay Márton államtitkár a jogállami normákat figyelmen kívül hagyva bátorítja az értelmetlen pusztítást végzőket.

Az Együtt–PM mélységesen elítéli a pusztítást és a továbbiakban is mindent megtesz a biogazdaságért és az érte küzdő civilek támogatásáért. Ennek jegyében kéri Szabó Rebeka másodszor is a pályázatok értékelését az NFA-tól – olvasható a közleményben. Az Együtt-PM-es független parlamenti képviselők támogatják az LMP rendkívüli ülésre vonatkozó kezdeményezését a földtörvény ügyében – közölte Szabó Rebeka.

Az LMP a külföldhöz fordult

Lehet Más a Politika a német és a dán nagykövetséghez fordult Kishantos ügyében. “A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ és népfőiskola 15 évvel ezelőtt a német és dán kormányok segítségével és közbenjárásával jött létre. A magyar és a német kormány közötti megállapodás biztosította a gazdaság elindítását, Németország 100 millió forintos támogatást nyújtott hozzá, a népfőiskola pedig dán minta alapján jött létre” – emlékeztetett a párt.

Az LMP a két ország nagykövetségétől azt kérdezi, mi az álláspontjuk Kishantos most zajló szétverésével kapcsolatban.
Meszerics Tamás, az LMP európai parlamenti listavezetője és Csiba Katalin a párt EP-képviselőjelöltje szerint Kishantoson jogszerűtlen és agresszív fellépéssel kezdődött meg a biogazdaság elpusztítása. A két ország az 1990-es években szakmai és anyagi segítséget adott a kishantosi biogazdaság és népfőiskola létrehozásához, illetve az ő anyagi támogatásuk tette lehetővé a példaadó gazdaság elindítását.

A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet döntése szerint a terület azonban a biogazdaságot működtetőktől fideszes oligarchákhoz került át, akik annak ellenére kezdtek hozzá a terület megműveléséhez, hogy jelenleg is zajlanak a peres eljárások a fölhasználattal kapcsolatban. A biogazdaságban okozott kár ennek következtében már a 140 millió forintot is eléri – írta közleményében az LMP .

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.