A műemléki topográfia célja egy adott ország teljes építészeti örökségének a mindenkori műemlékfogalom szempontjai alapján történő, egységes szemléletű, helyrajzi rendszerben történő számbavétele, és a tudomány követelményrendszerének megfelelő közzététele.
Ez a tevékenység soha sem lezárt: a műemlék fogalma maga is változik és bővül, az emlékek állapota változik és a rájuk vonatkozó ismeretek is bővülnek. Fejér, Veszprém, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén megye műemléki topográfiájának feltérképezése részét képezi az Agóra Vidékfejlesztési Alapítvány újszerű, innovatív foglalkoztatási programjának, amelynek során a munkanélkülivé vált speciális, műemlékes tudással bíró szakembereket visszavezeti a munka világába.
A tervszerű műemléki topográfiai tevékenység Magyarországon az 1950-es évek elején vette kezdetét és sajnálatos módon az 1980-as évek folyamán gyakorlatilag elhalt – mondta Entz Géza művészettörténész, az Alapítvány a Magyar Műemléki Topográfia Támogatására szakmai tanácsadója. – Alapítványunk azon munkálkodik, hogy a mai kor követelményeinek megfelelően újraindítsa ezt a folyamatot.
Ennek a törekvésnek a részeként a mai műhelykonferencia áttekintést adott az elmúlt két évtizedben történő sikerekről, fejlődésről. Szó esett a ma hasznosítható nemzetközi gyakorlatról, és a mindebből következő szakmastratégiai elképzelésekről.
A Fehérvári Civil Központban rendezett konferencián részt vett Cser-Palkovics András polgármester is, aki elmondta: 2009-ben, Enzt Géza szerkesztésben jelent meg a város műemléki topográfiájáról szóló kötet, amely több mint 500 objektumot – épületet, épületegyüttest, köztéri szobrokat, kisemlékeket, út menti kereszteket – dokumentál. A most zajló, Székesfehérváron indított és négy megyét érintő műemléki topográfiai projekt ennek folytatását is jelenti.
A polgármester fontosnak tarja, hogy a munka folytatódjon az országban, de később akár országhatáron túl is. Ugyancsak lényeges, hogy a készülő, és folyamatosan bővülő adatbázist számos szakterület képviselői és a döntéshozók is használni tudják az épített értékek állagmegóvásakor, felújításakor. Szükséges továbbá, hogy a dokumentációkat idegen nyelveken – főként németül és angolul – elérhetővé tegyék a szakemberek.
