A mezopotámiai dámvad hajdan nagy területen élt a Közel-Keleten és Északkelet-Afrikában, ott, ahol az emberi civilizáció, az első városok kialakultak. Fontos szerepet töltött be az ott élő népek mítoszaiban és hitvilágában, így a Bibliában is szó esik erről az állatról: egyike annak a hét vadon élő patás fajnak, amelyet Mózes ötödik könyve felsorol mint nem tisztátalan, vagyis ehető állatot.
Mezopotámiai dámvad. Fotó: MTI
A faj vesztét élőhelyeinek pusztulása, valamint a modern lőfegyverek megjelenése, ezzel vadászatuk hatékonyabbá válása okozta. A 19. század végére már csak Iránban éltek kisebb csapatai, az 1940-es években pedig már nem találták nyomát sem, úgy gondolták a faj kipusztult.
1956-ban azonban egy kisebb, 25 fős populációra leltek Délnyugat-Iránban. Ekkor indult meg a faj szaporítása mesterséges körülmények között. Ma már több mint hétszáz egyede él vadon Iránban és Izraelben, míg európai fajmegmentési programban részt vevő állatkertekben 160 példányt gondoznak.
A dámszarvascsapat pénteken, március 21-én kapta meg kifutójukat a Szegedi Vadasparkban. A szarvasok Németországból érkeztek a parkba a Suttgarti Állatkertből és a kronbergi Opel Zooból, egy fajmegmentési program révén. A dámvadakból mára csak 500-700 példány él.
A világ egyik legritkább szarvasfaja a mezopotámiai dámvad, holott hajdanán Közép-Keleten és Északkelet-Afrikában gyakorinak számított. Még Mózes ötödik könyve is szót ejt róluk – mondta a megnyitón Veprik Róbert, a park ügyvezető igazgatója.
A szarvasok azért maradhattak meg – még ha csak csekély létszámban is -, mert egy igen szűk élettér szerencsére megmaradt számukra. A Szegedi Vadaspark sok faj megmentését tűzte már ki céljául, ezét szegődtünk melléjük partnerként – közölte a szegedma.hu-val Puskás Lajos, a DALERD Délalföldi Erdészeti Zrt. Gyulai Erdészet Tájékoztatási Központjának igazgatója.
Mezopotámiai dámvad. Fotó: MTI
