Kövér László ünnepi beszédében kiemelte: “nincs alku egyetlen terrorrendszerrel sem, amely a társadalom átalakítása és kézben tartása céljából elfogadhatónak tartja a gyilkosságot mint eszközt, a kínzást és a fogva tartást mint módszert, az emberi méltóság megsértését”.
A házelnök szerint újra és újra ki kell mondani, nincs alku azokkal sem, akik a kommunizmust mentegetik. Mentegetik, mert tevőleges szereplői, mert haszonélvezői voltak és részben még azok ma is – tette hozzá. Kövér László azt mondta, azért emlékeznek most együtt, hogy “az arcokba taposó kommunista csizma múlt maradjon, és soha senki számára ne válhasson többé jövővé”.
Emlékezni kell a kommunizmus által világszerte elpusztított százmillió életre, azokra, akiknek megnyomorították az életét, akiket “bestiális módon megkínoztak és éheztettek”, táborokba és börtönökbe zárták, és arra, hogy az emberiség kultúrája jóvátehetetlen károkat szenvedett.
Terroristagondolat
A kommunizmus az emberek igazságeszméjét és igazságvágyát kihasználó “terroristagondolat volt” – állapította meg Kövér László -, a nyomor és a kizsákmányolás megszüntetését, a kollektív jólét, a szabadság és egyenlőség kiteljesítését ígérte. Ehhez képest még nagyobb nyomort, még nagyobb kizsákmányolást, rabságot és hazugságot teremtett a terror eszközeivel.
Szólt arról is, hogy e napon a magyarságnak a kommunizmussal történt találkozásaira is emlékezni kell. “Miként alakította át negyven év alatt a magyar társadalmat, miként vette el múltját, jelenét, és miként nyomorította meg jövőjének egy beláthatatlanul nagy részét” – fogalmazott. Kiemelte: a kommunista diktatúra áldozatai azok, akik bátran felvették a harcot a legnagyobb túlerő ellen a legreménytelenebb helyzetekben is “közös szabadságunkért”, azok, akik hitük, világnézetük vagy származásuk miatt tehetségük, vagyonuk, munkájuk okán szembekerültek a zsarnoksággal.
Kitérve a nemzetközi vonatkozásokra is, rámutatott: hosszasan lehetne sorolni a kommunizmus áldozatait. Hosszasan idézhetnék a magyarság körében elpusztított és meggyötört sok százezer ember történetét, azokét, akiket elnyelt az Andrássy út 60., Recsk és a többi “lélektemető”. Azokét, akiktől az otthonukat, a vagyonukat, a földjüket rabolták el, akik ellenálltak, és akik semmi áron nem kerülhették el sorsukat, noha semmit sem tettek.
Ismerjük a múltat, amiről hazudtak nekünk
Az Országgyűlés fideszes elnöke úgy fogalmazott: egy társadalom erejének vagy erőtlenségének meghatározója mindenekelőtt a lelki élet színvonala, és csak másodsorban az iparé. “A piacgazdaság, sőt még az általános jólét sem lehet önmagában az emberi lét koronája” – fogalmazott, hozzátéve: a társadalmi viszonyok tisztasága fontosabb, mint a bőség.
Kövér László szerint ha egy nemzet “lelkierői elapadnak”, nincs az a tökéletes társadalmi berendezkedés, nincs az az ipari fejlettség, amely megmentené a pusztulástól. A társadalom tiszta légkörét nem lehet a jog eszközeivel megteremteni – idézte Szolzsenyicint, aki maga is megjárta a kommunista gulág táborait.
Fotó: MTI
“Ha tiszta légkört akarunk, ha valóban erős nemzet akarunk lenni – és egy nemzet csakis összetartozásában lehet erős -, és a 20. század után meg akarunk békélni a történelmünkkel, mindenekelőtt emlékeznünk kell” – fejtette ki Kövér László, hangsúlyozva: ismerni kell pontosan a múltat, “amelyről évtizedeken keresztül hazudtak nekünk”.
Az Országgyűlés elnöke szerint az emlékezés közösséget teremt és erősít. “A múlt, amire emlékezünk, megerősíti az összetartozásunkat a jelenben, és képessé tesz arra, hogy a jövőt együtt alkossuk meg” – emelte ki, hozzátéve: emlékezni annyi, mint felelősséget vállalni egymásért. Kegyelet az áldozatoknak, tisztelet az emlékezőknek – zárta megemlékezését a házelnök.
Nincs jó gyilkos és rossz gyilkos
Szabolcs Attila (Fidesz-KDNP), a XXII. kerület polgármestere úgy fogalmazott: a 20. században egymást követték azok az elnyomó, embertelen és gyilkos rendszerek, amelyek emberek millióinak életét vették el, családokat tettek tönkre, emberi sorsokat nyomorítottak meg. “Nincs jó gyilkos és rossz gyilkos” – mondta, hozzátéve: nem lehet különbséget tenni bűnök között, amikor mindegyiknek a célja valamilyen ideológia alapján mások elpusztítása, elnyomása, megalázása.
Az Országgyűlés 2000. június 13-i döntésével február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává nyilvánította. 1947-ben ezen a napon tartóztatták le jogellenesen, majd hurcolták el a Szovjetunióba a Független Kisgazdapárt főtitkárát, Kovács Bélát.
