1. Mesterházy Attila
1974. január 30-án született Pécsen. Nős, egy fia és egy lánya van.
Veszprémben érettségizett, majd a Közgázon diplomázott, doktorizott. A Horn-kormány utolsó hónapjaiban a Miniszterelnöki Kabinetiroda osztályvezetője, az első Orbán-éra idején előbb egy ismeretterjesztéssel foglalkozó civil szervezetben dolgozik, 1999 júniusától bő egy éven át volt egyetemén tanársegéd. 2001 júniusától Medgyessy Péter miniszterelnök-jelölt tanácsadó testületének tagja.
A Medgyessy-kormányban Gyurcsány Ferenc sportminiszter alatt politikai államtitkár, a Gyurcsány-kormány idején az esélyegyenlőségi tárcánál politikai államtitkár.
A második Gyurcsány-kormány regnálását szerényebb beosztásokkal vészeli át, ám Bajnainál már frakcióvezető, sőt az MSZP alelnöke, 2010-es miniszterelnök-jelöltje.
A választás vereség után pártelnök, valamint a slankuló képviselő-csoport feje, újabban pedig az Összefogás miniszterelnök-jelöltje.
Fotó: Neményi Márton
2. Bajnai Gordon
1968. március 5-én született Szegeden. Nős, első és mostani házasságából is egy-egy fia és egy-egy lánya született. A BLASZ I/B osztályában szereplő 43. sz. Építők igazolt játékosa, kapus.
Baján nevelkedett, ott is érettségizett, diplomát a Közgázon szerzett, nemzetközi kapcsolatok szakon. 1987-ben a Független Hallgatói Tagozat első elnökeként ő szervezte a közgázos menzabojkottot, majd a Magyar Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa Nemzetközi Bizottságának elnöke lett.
Pénzügyi cégeknél dolgozott, részt vett több nagyvállalat (OTP, Richter, MOL, MATÁV) tőzsdei bevezetésében.
2000 és 2005 decembere között a Wallis Rt. vezérigazgatója. A Wallis még Bajnai színre lépése előtt lett a Hajdú-Bét Rt. többségi tulajdonosa – utóbbi cég 2003-ban 5,5 milliárd forint, zömmel beszállítói adósságot hátrahagyva csődbe ment. A Wallis csoport állítólag tízmilliárd forint veszteséggel szállt ki a befektetésből, Bajnait azóta is libásozza a jobboldal.
A második Gyurcsány-kormányban 2006 júliusától uniós pénzt osztó fejlesztéspolitikai kormánybiztos, 2007 és 2008 között önkormányzati miniszter, majd gazdasági miniszter. Gyurcsány Ferenc lemondása után, kínos kormányfőkasztingot követően 2009 áprilisa és 2010 májusa között „válságkezelő miniszterelnök” lehetett. A posztot csak a választásokig vállalta, a kampányban nem vett részt.
Néhány hónap pauzát követően volt kormánya néhány tagjából és egyéb szakértőkből létrehozta a Haza és Haladás Közpolitikai Alapítványt, majd 2012. október 23-án felmelegített miniszterelnöki ambíciót dédelgetve útjára bocsátotta az Együtt 2014 elnevezésű választási mozgalmat.
Interjúnk vele itt.
Fotó: Berecz Valter
3. Gyurcsány Ferenc
Pápán született 1961. június 4-én. Nős, második feleségétől két fia, harmadik nejétől egy lánya és egy fia született.
Pápán érettségizett, a pécsi tanárképző technika-biológia szakán szerzett oklevelet 1984-ben, majd a Közgázon másoddiplomázott, levelező tagozaton.
Már a főiskolán aktív ifjú kommunista, 1984 és 1988 között a Pécs városi KISZ-titkára, 1988–1989-ben a KISZ KB egyetemi tanácsának elnöke, utóbb a jogutód DEMISZ alelnöke.
1990-től üzletel. Ügyintézőként és üzletszerzőként kezdi; 1992-től az Altus Befektetési és Vagyonkezelő Rt. vezérigazgatója, 2002-re ő Magyarország ötvenedik leggazdagabb embere.
2000-ben lép be az MSZP-be. 2003 májusa és 2004 szeptembere között a Medgyessy-kormány sportminisztere – utóbb e beosztása kapcsán fröccsen rá sár a Zuschlag-ügyben.
A miniszterelnök Medgyessyvel összevész, részt vesz megpuccsolásában, majd Kiss Pétert legyőzve megszerzi a kormányfői posztot.
2004. december ötödikén, a határon túli magyarok kettős állampolgárságáról szóló népszavazáson a „nem”-re buzdít, ezzel magára és pártjára rántja a „hazaáruló” bélyeget. Ezzel együtt a sírból hozza vissza a 2006-os országgyűlési választást, irányításával ismét az MSZP-SZDSZ-tandem szerez többséget.
Sokáig nem örülhet, hiszen a 2006. szeptember 17-én kiszivárgó őszödi beszéd tüntetéshullámot, utcai randalírozást indított el. Rendkívül népszerűtlenné vált, 2009 áprilisában konstruktív bizalmatlansági indítvány útján Bajnai Gordon váltotta őt az ország élén.
Az MSZP Táncsics Alapítványában lett a kuratórium elnöke. A 2010-es választáson a szocialista országos lista negyedik helyéről került a parlamentbe. Idén áprilisban már a harmadik a listán, köszönhetően annak, hogy miután pártbéli utódja, Mesterházy Attila kiszorította őt és híveit a közös vörös formációból, Demokratikus Koalíció néven saját pártot alapított, és testvéri ellenszélben is elérte, hogy az utolsó pillanatban bevegyék az Összefogásba.
Interjúnk vele itt.
Fotó: Neményi Márton
4. Fodor Gábor
Gyöngyös született 1962. szeptember 27-én. Elvált, második feleségétől egy fia és egy lánya született.
Gyöngyösön érettségizett, az ELTE jogi karán szerzett diplomát.
1988-ban a Fidesz alapító tagja, szóvivője, választmányának tagja, 1993-ban alelnöke. Fidesz-delegáltként részt vett az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásokon.
1990-ben bekerült az első szabad Országgyűlésbe, a nemzetbiztonsági bizottság tagjaként azon kevesek egyike, akik látták a Németh Miklós által Antall Józsefnek átadott ügynöklistát, benne az akkori Országgyűlés „érintettjeinek” nevével.
1993-ban a Fidesz konzervatív fordulata miatt több társával kilépett a pártból, képviselői mandátumáról lemondott. 1994-ben az SZDSZ-ben folytatta, Gyöngyösről egyéniben jutott a t. Házba.
Az 1998-as, a 2002-es és 2006-os Országgyűlésnek szintén tagja, országos listáról.
A Horn-kormányban, 1998-ban megkapta a művelődési és közoktatási tárcát, ő készítette elő az 1996-tól bevezetett felsőoktatási tandíj intézményét. Miniszteri beosztásáról 1995 végén lemondott.
2007 májusától ő vezette a környezetvédelmi minisztériumot, egy évvel később a többi SZDSZ-es tárcafővel együtt kilépett a kormányból. 2008 júniusában, rendkívüli tisztújító küldöttgyűlésen megválasztották az SZDSZ elnökévé. Egy éven át volt a párt első embere, a 2009-es EP-választási kudarc után lemondott előbb pártelnöki tisztéről, majd országgyűlési mandátumáról is, 2010-ben pedig nem újította meg párttagságát.
Hosszú közéleti hibernálódás után 2013 áprilisában Liberálisok néven új pártot alapított. Az Összefogásból előbb kiszorult, majd az utolsó pillanatban mégiscsak helyet kapott.
Fotó: Kummer János
5. Szabó Tímea
Budapesten született 1976-ban. Elvált, egy fia van.
Budapesten érettségizett, a Szegedi Tudományegyetemen szerzett kommunikáció szakon diplomát.
Öt éven át újságíróként brit és amerikai lapoknak, hírügynökségeknek tudósított Magyarországról. Eztán a Harvard Egyetem jogi karán az ENSZ megbízásából fegyveres konfliktus-megelőzési stratégiákat, valamint sérülékeny csoportok védelmét kutatta.
2001-ben három hónapig Pakisztánban dolgozott az International Rescue Committee nevű civil szervezetnél, ahol afgán menekültek kérdéseivel foglalkozott. 2001 szeptemberétől Bostonban folytatta kutatásait. Az amerikai bombázások befejeztével Afganisztánba költözött, Kabulban a Harvard megbízásából az ENSZ afganisztáni missziójával tevékenykedett, feladata „az új afgán kormány kapacitásfejlesztésének elősegítése” volt. Néhány hónappal később csatlakozott a CARE International szervezetéhez, ahol egy országos emberi jogi felmérést vezetett.
2003 őszén költözött haza, és csatlakozott a Magyar Helsinki Bizottsághoz, ahol közel négy évig koordinálta a Menekült Programot.
2008-ban a Lehet más a politika! egyik alapítója, a párttá válás után választmányi tag. A 2009-es EP-választáson vezette az LMP és a Humanista Párt közös listáját. A 2010-es országgyűlési választásokon az LMP országos listájának hatodik helyéről került a parlamentbe.
A párt 2013. január huszonhatodikai közgyűlésen a jávorista szárny tagjaként kilépett a pártból, és eszmetársaival létrehozta a Párbeszéd Magyarországért nevű bal-zöld formációt, melynek alakuló közgyűlésén Jávor Benedekkel együtt társelnökké választották. Az új párt szövetségre lépett az Együtt 2014-gyel, s ez vélhetően prolongálja a képviselőasszony mandátumát.
Interjúink vele itt.
Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt
A lista további szereplői: 6. Botka László (MSZP), 7. Tóbiás József (MSZP), 8. Gúr Nándor (MSZP), 9. Harangozó Tamás (MSZP), 10. Molnár Zsolt (MSZP), 11. Lukács Zoltán (MSZP), 12. Hiller István (MSZP), 13. Kunhalmi Ágnes (MSZP), 14. Velez Árpád (MSZP), 15. Szakács László (MSZP), 16. Kónya Péter (Együtt), 17. Korózs Lajos (MSZP), 18. Legény Zsolt (MSZP), 19. Molnár Csaba (DK), 20. Bangóné Borbély Ildikó (MSZP).
