A közösségek összefogásának erejéről beszélt Harrach Péter a málenkij robotra elhurcoltak emlékére tartott ünnepi misét követően a nemrég felújított kismarosi katolikus templomban. A KDNP frakcióvezetője, a térség országgyűlési képviselője kijelentette: a két őrült eszme egyikének, a kommunizmusnak a fő bűne az emberi szabadság lábbal tiprása volt, ami életeket is követelt. “Istentelen és embertelen politikai hatalom nem kerülhet az ország élére” – vonta le a következtetést a politikus az MTI számolója szerint.
Kényszermunka a Szovjetunióban
1945. január 2-án Nagymarosról, Kismarosról és Zebegényből, kisebb számban más környező falvakból is 604 fiatal férfit és nőt szállítottak el a Kaukázusba, Ukrajna és az Ural térségének bányáiba, ipari területeire. Magyarországról összesen több mint 130 ezer sváb, vagy egyszerűen német hangzású nevet viselő embert hurcoltak el kemény fizikai munkára a szovjet iparvidékekre: Nincs pontos adat arról, közülük hányan vesztek oda, a becslések szerint legalább egyharmaduk nem tért vissza.
Összetartozás és összefogás
|
A zsúfolásig megtelt kismarosi római katolikus templomban – ahol Beer Miklós megyés püspök celebrált hálaadó misét – Harrach Péter az összetartozás erejéről szólva azt hangsúlyozta, hogy a „kényszermnkán tengődők “soha nem feledkeztek meg arról, hogy egy közösség tagjaiként vannak ott (…), így nem csupán saját túlélésükért tettek, hanem társaikat is segítették. Magatartásuk azt üzeni a mának, a hazatért keveseknek, illetve hozzátartozóiknak és minden családnak: egymás felé kell fordulnunk – mondta a kereszténydemokrata politikus. Emlékezni kell!A családok ezreinek életét megnyomorító internálás helyi történéseiről a kétezres Pest megyei község lakosainak nevében Poldauf Gábor polgármester beszélt. Az MTI összefoglalójában olvasható, hogy elmondása szerint Kismaroson az is elég volt az elhurcoláshoz, hogy valakinek német hangzású volt a neve. Az összegyűjtöttekkel csupán annyit közöltek: rövid időre útjavításra viszik őket, miközben azt sem engedték meg nekik, hogy rendesen felöltözzenek. A később élve hazatérők nem beszélhettek a velük történtekről, ezért is fontos most, közel 70 év múltán a közös megemlékezés. Az igazságtalanságot nem gyógyíthatja meg az idő, de emlékezni muszáj – hangsúlyozta a polgármester. A távirati iroda összefoglalója kitér arra is, hogy a vasárnapi kegyeleti program a Kismaros egykori gyűjtőhelyén lévő emléktábla megkoszorúzásával zárult.
|
