Az elmúlt években külföldre távozott 400-500 ezer magyar munkavállaló hiánya olyan mértékű veszteség és kockázat Magyarország számára, hogy nemzeti sorskérdésként kellene foglalkozni hazacsábításuk lehetséges módjaival – mondta hétfő este a brit fővárosban Bajnai Gordon.
Az Együtt-PM szövetség vezetője szerint az elmúlt években külföldre távozott 400-500 ezer magyar munkavállaló hiánya olyan mértékű veszteség és kockázat Magyarország számára, hogy nemzeti sorskérdésként kellene foglalkozni hazacsábításuk lehetséges módjaival.
A veszteség mértékét illusztrálja az is, hogy ha e munkavállalók mindegyike csak a minimálbért keresné meg Magyarországon, az havi 30-50 milliárd forint költségvetési többletbevélt jelentene.
A külföldön dolgozó magyarok azonban nemcsak az adó- és járulékfizetési rendszerből hiányoznak, hanem a nyugdíjrendszer fenntarthatóságából is. Ha a külföldön dolgozó magyarok “tartósan külföldön ragadnak”, akkor a magyar nyugdíjrendszer nemcsak a jövő nemzedékek, hanem már a mostani nyugdíjasok számára sem lesz fenntartható néhány éven belül, mivel nem lesz, aki folyamatosan befizesse a szükséges összeget – mondta Bajnai Gordon.
Sorskérdés
A volt kormányfő szerint ha az elmúlt néhány évben külföldre távozott magyarok száma a felső becsléseknek felel meg, akkor “két 1956-nyi ember hagyta el az országot”. Ezért számít nemzeti sorskérdésnek a foglalkozás a külföldön dolgozó magyarokkal, és úgy tűnik, mintha erről a magyar politika, az országért felelős erők nem vennének tudomást – tette hozzá.
A politikus szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy “ennek az újkori emigrációnak a nagyon nagy része” a létbizonytalanság, a munkahelyek hiánya, a megélhetési problémák elől ment el Magyarországról.
Tévút
Bajnai Gordon szerint Magyarország történelmi tévútra tévedt, és mára a rendszerváltás után kitűzött fő célok – a demokrácia, a piacgazdaság, a szolidaritás és a Nyugathoz tartozás – mindegyike kérdőjelessé vált. A piacgazdaság például teljes mértékben megkérdőjeleződött Magyarországon, a szolidaritást pedig “szétverték”, például az egykulcsos adórendszerrel, amellyel a legjobban kereső 14 százalék nyer, azok pedig, akik a minimálbértől a magasan az átlagbér feletti szintig tartó jövedelmi sávokba tartoznak, veszítettek – fogalmazott az Együtt-PM vezetője.
A rezsicsökkentést “átverésnek” nevezte, mondván: a rezsi az elmúlt években önmagában is nőtt, de valójában a bérekhez képest attól nőtt nagyon nagy mértékben, hogy az egykulcsos adórendszer az alacsony és a közepes jövedelműek esetében nettó bércsökkenést okozott.
Fényevés
Bajnai Gordon szerint az egykulcsos adórendszer és az unortodoxnak nevezett gazdaságpolitika “a fényevésre hasonlít”, és e gazdaságpolitika apasztja a valódi munkahelyek számát Magyarországon. Hozzátette: a foglalkoztatási adatok attól javulnak, hogy a statisztikákba beleszámolják a közmunkát, ami “valójában a munkanélküliség új neve”, valamint a külföldön munkát vállalókat is.
Bajnai Gordon kijelentette: a legnagyobb kockázat az, hogy Magyarország ma tartósan leszakadó pályán van, mivel kevesebb a beruházás a gazdaságban, mint az éves amortizáció, vagyis még a jelenlegi termelőképességet sem lehet fenntartani. Ez a következő években törvényszerűen a magyar gazdaság zsugorodásához fog vezetni, ha nem következik be fordulat – mondta.
Dölyf
A gazdasági fordulat mellett a kormányzásról alkotott felfogás megváltoztatására is szükség van. Ma Magyarországon “úrhatnám, dölyfös kormányzás van”, amely úgy gondolja, hogy a hatalmat nem négy, hanem negyven évre kapta, és ennek megfelelően próbál építkezni – fogalmazott a volt miniszterelnök.
Hozzátette: ezért 2014-ben nem az lesz a kérdés, hogy Magyarország a bal- vagy a jobboldal között válasszon-e, hanem “jövőt kell választania magának”.
