Vona Gábor pártelnököt választották meg a Jobbik miniszterelnök-jelöltjének szombaton Budapesten, a párt tizedik, ünnepi kongresszusán.
A pártelnök a megválasztása utáni sajtótájékoztatón azt mondta, azokat az embereket akarják képviselni, akik a Fideszből és az MSZP-ből is kiábrándultak. Programjuk három pillérre épül: a közbiztonságra, a munkahelyteremtésre és az elszámoltatásra.
A küldöttgyűlésen Szabó Gábor pártigazgatót ismét megválasztották válaszmányi elnöknek. A képviselő bejelentette, hogy a 2014-es voksoláson sem listán, sem egyéni választókerületben nem indul.
Vona Gábor a tisztújító közgyűlésén szombaton arról beszélt többek között, hogy mit szeretne elérni pártja: a közbiztonság megerősítését, munkahelyteremtést, a gazdaság fellendítését és elszámoltatást akar, valamint eltörölné a képviselők mentelmi jogát.
Vona hatalmas ambíciója
Vona Gábor szombaton a Budapest Kongresszusi Központban a párt küldöttei előtt tartott programadó beszédében saját kormányfő-jelöltségéről azt mondta, 2010-hez képest emberileg, lelkileg és szakmailag is erősebbnek, jobbnak érzi magát.
Azt hangoztatta azonban, hogy ő nem hatalmat akar, mert mint mondta, neki kevés a kormányfői tisztség, annál nagyobb az ambíciója. Más pártok jelmondataira utalva azt mondta, neki nemcsak az a célja, hogy mindenki lakjon jól, hogy a magyarok többet fogyaszthassanak, vásárolhassanak, hanem az, hogy “a magyarság mutasson példát a világnak, a magyarság legyen az a nép, az a nemzet, amelyik a legbátrabban, legigazabb módon, legtisztábban fordul szembe a globális kapitalizmussal”.
Fotó: MTI/Kovács Attila
Belül kell kezdeni
Szavai szerint azonban ahhoz, hogy a Jobbik megnyerje a nemzet egészének a bizalmát, először magát kell “méltó állapotba hoznia”, ehhez pedig tagjainak egymásban való bizalomra, csapatmunkára, valamint fegyelmezettségre és szorgalomra van szükségük. Azt kérte a párt tagjaitól, hogy a választásig hátra lévő hónapokban mindenki hozza ki magából a maximumot.
Ha rárottyantanak a sakktáblára
Vona Gábor a tavaszi választási kampányt ahhoz hasonlította, mintha vadgalambokkal kellene sakkozni; az állatok ugyanis “felrúgják a szabályokat, ledöntik a bábukat, rátrottyantanak a sakktáblára, majd a végén elégedetten turbékolnak, hogy nyertek”. Hozzátette: a bajai időközi választáson szerinte ez történt, és “egyik is csal, másik is csal”.
Azt hangoztatta, tiszta választásokat szeretnének, ezért oda fognak figyelni, és nem fogják engedni, hogy “arról szóljon a választás Magyarországon (…), hogy ki tud több cigány embert megvásárolni”, ahogy szerinte Baján bebizonyosodott.
Sokkoló programpontok
Arról is beszélt, pártja közbiztonsággal kapcsolatos programpontjai sokak számára “sokkolóak” lehetnek. A “csendőrség, halálbüntetés, kémiai kasztráció, önfenntartó börtönök” valóban sokkoló szavak, de szerinte ennél sokkolóbb az, hogy gyermekeket, nőket, időseket ölnek meg nap mint nap – fűzte hozzá.
Szerinte a közbiztonság kérdése nagyban érinti a “cigány-magyar együttélés” kérdését. “Azt mondják, hogy a bűnözésnek nincs színe, ez így is van, de ha bemegyünk a börtönökbe, azt látjuk, hogy a bűnözők 90 százalékának viszont van”. Hozzátette: senkivel nem az a bajuk, hogy más a bőrszíne vagy a kultúrája, hanem az, hogy vannak akik úgy érzik, nem kell betartani társadalmi normákat, csak azért, mert ők cigányok.
Tisztába tenné
A foglalkoztatásról azt mondta, valóban egymillió új munkahelyre lenne szükség, és ez az egyik legfontosabb kérdés ma Magyarországon, ám nem közmunkahelyek, hanem tisztességes munkahelyek kellenek.
Arról is beszélt, az elszámoltatásnak ott kellene kezdődnie, hogy eltörlik a mentelmi jogot, továbbá szerinte a képviselőknek nagyobb felelősséget kellene viselniük, hiszen ők hozzák a törvényeket.
Vona Gábor azt is mondta, hatalomra kerülve nyilvánosságra hoznák, hogy az országgyűlésben, a kormányban kik kettős állampolgárok, “és hová húz a szívük vagy a pénztárcájuk”, és nyilvánossá tennék a külföldről kapott civil- és párttámogatásokat, hogy így megtudják, “kik irányítják valójában Magyarországot”.
A választáson túl
Kiderült, a Jobbiknak vannak olyan céljai, amelyek túlmutatnak a választásokon. Ezek között említette a történelmi jogfolytonosság és a magyar eredet- és történelemfelfogás helyreállítását, valamint a gazdasági szabadságharcot; ez utóbbit az államadósság újratárgyalásával, saját bankrendszerrel, önálló monetáris politikával és termeléstámogató adórendszerrel képzelik el.
