A kellemesen hűsítő szél jót tesz a vasba öltözött legényeknek, amikor a résekbe bebújik, mert izzik a nap a páncélon, s azt egész nap nehéz viselni. Ebédjüket töltik az I. Székesfehérvári Lovagrendi Találkozó tagjai, amikor ez az írás megjelenik. Az I. András Király Lovagrend, a Csőszi Történelmi Hagyományőrző Egyesület, a Magyar Királyi Kardforgatók Rendje, a Fehérvári Hagyományőrző Íjász Egyesület és a Szabad Királyi Kardforgatók tagjai a Petőfi téren találkoztak ma reggel, majd átvonulva a Liszt Ferenc utcán és a Városház téren, a Szent László parkban koszorúkat helyeztek el szent királyunk fejszobránál, és lovagi tiszteletadással megemlékeztek a nagy uralkodóról.
Hagyományosan június 27-e Szent László napja, aki ezen napon született 1046-ban lengyel földön. Az uralkodó a magántulajdon védelmére szigorú rendelkezéseket hozott, amivel képes volt megszilárdítani az ország helyzetét, sőt, 1091-ben az ország első hódító hadjáratát vezette, méghozzá sikerrel Horvátország ellen. Szent László uralkodása alatt avatták az első magyar szenteket: Gellért püspököt, István királyt és fiát, Imre herceget.
A lovagrendek a Piac téri buszpályaudvar melletti nagy füves területen adtak ízelítőt a középkor harcművészetéből, a magyarok szokásaiból. A legjobban klimatizált építményeket, a jurtákat is megtekinthették az érdeklődők, ahol kiállításokat rendeztek be a lovagok.
1068-ban kunok törtek magyar honra, végigpusztítva Erdélyt s az Alföldet. Szent László csapatokat szervezett, és Cserhalomnál megütközött a kunokkal. Anonymus szerint a magyarok – élükön László királlyal – úgy aprították a kunok frissen beretvált fejeit, mint a nyers tököt. Szent László e csatában eredt egy kun harcos után, aki egy magyar lyányt rabolt el. A király mikor utolérte őket párviadalban megölte a kunt, s megmentette a magyar hölgyet. Ezt a cserhalmi csatát játsszák el ma 15 órakor a lovagrendek a Piac téri gyepen.
