Az ünnepségen Tarlós István főpolgármester az alapító életútját ismertetve kiemelte: Haltenberger Samu munkássága a magyar közlekedés történetének elválaszthatatlan részévé vált. Szavai szerint emléke és példázata örök mementóként megmarad, és köszönetet mondott hagyatéka folytatásáért.
Mint mondta, a taxizás méltán lett népszerű Budapesten, a főváros egyik szimbóluma lett, az első társaság pedig lépést tartott a fejlődéssel.
A főpolgármester kiemelte, hogy ma Budapesten a Főtaxi a legnagyobb szolgáltató, több mint 800 autóval van jelen az utakon. Kitért arra is, hogy a taxizás nem könnyű szolgálat, és megemlékezett azokról a járművezetőkről, akik szolgálat közben hunytak el.
Szunomár Tibor, a Főtaxi vezérigazgatója beszédében felidézte, hogy az első taxitársaság nem elégedett meg azzal, hogy útnak indította a szolgáltatást, a kor legmodernebb újításait és eszközeit alkalmazta. Példaként említette a Drost Tivadarról elnevezett kommunikációs rendszert és a világon elsőként használt automata kocsimosót, amely a korábbi negyven percről két és fél percre csökkentette a folyamatot.
Kattintson a képre!
Fotó: Neményi Márton
A rendezvényen Kirschner Béla, az alapító unokája felidézte, hogy az első autótaxik 1913. június 1-jén gördültek ki a Kerepesi útról, s a cég fennállásának harmincadik évfordulóján már 988 taxija, 92 autóbusza és több mint 2700-as létszáma volt a társaságnak.
Az emléktábla-avatás után a budapesti taxizás történetét bemutató kiállítás nyílt a Közlekedési Múzeumban, amely egy hónapig látogatható. Az oldsmobile taxik és tulajdonosaik már a székház előtt összegyűltek, hogy konvojban vonuljanak a múzeum elé. Mi egy 79-es, tökéletes állapotban megőrzött Zsigulit választottunk, amellyel akkori tulajdonosa végigtaxizta a nyolcvanas éveket. Műszőrmével borított üléseken, Wunderbaum-felhőben kerültünk egyet Németh Szabolccsal, a mostani tulajjal, egy korabeli taxióra ketyegése mellett, végül pedig előkerült az ormótlan brifkó és a Donald kacsás rágó is. Ha kíváncsi, vagy múltat idézne, kattintson a képre!
