Mint ismert, januártól átvette az állam az addig önkormányzati fenntartásban működő iskolákat. Ennek a – sokak által erősen vitatott lépésnek – a legfőbb indoka az volt, hogy tarthatatlan különbségek alakultak ki az egyes iskolák között, és ez a pedagógusok béreiben is megmutatkozott. Ez – mivel dolgozzon bárhol egy tanár, a közalkalmazotti bértábla alapján az alapbére adott volt – kizárólag a béren kívüli juttatásokra vonatkozhatott.
Egy felmérés szerint tavaly decemberig a közel 110 ezer közalkalmazott 57 százaléka részesült valamilyen cafetéria juttatásban, a többi pedagógus csak az alapbérét kapta meg. Január után a helyzet úgy alakult, hogy senki nem kapott béren kívüli juttatást, azaz a tanárok felének jelentősen csökkent a jövedelme.
Mindenkinek egyenlően?
Az oktatási államtitkárság év eleji közleménye ugyanakkor azt harsogta, hogy „az államosítással a tanároknak nem csökkenhet a jövedelmük, ugyanakkor mindenkit azonos juttatás kell hogy megillessen”. Ez az ígéret a formál logika szabályai szerint minimum annyit jelent, hogy azok, akik eddig kaptak, továbbra is megkapják a pluszjuttatást, s akik addig nem kaptak, ezután kapnak. Ehhez több pénzre lett volna szükség.
Eddig úgy tűnt, az államosításnál az ígéret második felét váltotta be a kormány: mindenki azonos (zéróösszegű) juttatást kapott.
Néhány hete érdekes közleményt adott ki az állami iskolafenntartó. A Klebelsberg Iskolafenntartó Központ (KIK) bejelentette, hogy ezúttal minden pedagógus Erzsébet-utalványt kap pedagógusnapra. Igaz, hozzátették, hogy a „költségvetésben rendelkezésre álló éves keret (5,5 milliárd forint) kétharmadát kapják meg Erzsébet-utalványban azok, akiknek tavaly is volt ilyen juttatásuk, egyharmadát pedig az előző évben ilyen juttatásban nem részesült pedagógusok között osztják szét”. Azaz, akinek eddig járt kétszer annyit kap, mint akinek eddig nem járt.
A helyzet azonban végül ennél is rosszabb lett. Még aznap felülírta a KIK-et felügyelő Emberi Erőforrás Minisztérium a közleményt, és bejelentette, hogy a KIK csak egy tervet hozott véletlenül nyilvánosságra a több létező elképzelésből, de végső döntés még nincs, azt a kormány hozza meg.
Fotó: Kummer János
Egymásra mutogattak
Mindez több mint két hete volt. Lapunk próbálta megtudni a múlt héten, mennyi juttatást kapnak végül a pedagógusok, de – jellemzően a kialakult központosított rendszer „egymásra mutogatásra épülő” rendszerére – választ nem kaptunk sem az oktatási államtitkárságtól, sem a KIK-től, sem az EMMI központi sajtófőosztályától. Az utóbbi válaszra sem méltatott, az előbbiek pedig azt mondták, nem illetékesek az ügyben.
Végül a KIK adott ki a hétvégén egy közleményt, ami szerint mindenki megkapja azt a pluszjuttatást, amit egy évvel korábban. Azaz, aki eddig kapott, most is kap, aki nem kapott, most sem kap. Mint írták, júniusban egy összegben utalják január 1. és augusztus 31. közötti időszakra az elmaradt cafeteriát, de „a juttatásra azok a teljes vagy részmunkaidőben foglalkoztatott személyek jogosultak, akik 2012. december 31. napján közalkalmazotti jogviszonyban álltak valamely, 2013. január 1-től a központ fenntartásába került köznevelési intézménnyel, és 2012-ben kollektív szerződés vagy egyedi munkáltatói döntés alapján béren kívüli juttatásban részesültek”.
Tehát nemcsak azok maradnak ki a „nagy pedagógusnapi jutalomból”, akik eddig sem kaptak, hanem azok is, akik újonnan álltak munkába vagy megbízási szerződéssel dolgoznak.
Megfordult a dolog: a nagy januári bejelentésnek most már csak a másik vállalását teljesíti a kormány. A fenntartóváltás senkinek nem hoz jövedelemcsökkenést. A „mindenkit azonos juttatást”-elvet viszont jegelték.
Nem jutalom
Hogy a cafetériát épp a pedagógusnapra időzítette a kormány, ezzel azt üzeni, hogy mindez egyfajta jutalom a tanároknak. Ugyanakkor a pedagógusok ezt nem jutalomként, hanem az eddig elvett juttatásaik visszaadásaként élik meg. Jutalomról azért sincs szó, mert az államosítás egy sor többletfeladattal járt a tanárok számára, s mindezért semmilyen pluszpénzt nem kaptak.
A KIK-nek ugyanakkor szüksége van több pénzre. Egy a Népszabadság birtokába került kormányzati jelentés szerint megduplázná a jelenleg rendelkezésre álló irodai férőhelyeket, mert az elhelyezésére szolgáló épület méreteiben már nem alkalmas a jelenlegi és jövőbeni feladatokat ellátó szervezetének elhelyezésére.
