Az Amerikában élő magyar történész fiatalon szocialistának vallotta magát, később azért talált vissza a katolicizmushoz, mert világlátása változott, a materializmust már felületesnek találta. „Emberként azt hisszük, amit jónak tartunk. Ez nagyon nehéz probléma: az emberek hitét nem lehet lemérni. Nem mondhatjuk, hogy valaki jó katolikus, mert évente kétszázszor jár misére” – mondta az interjúban John Lukacs.
A történészre a katolikus vallás emberképe, az emberi szabadságról és az eredendő bűnről alkotott tanítása volt és van nagy hatással. Szerinte a hitet nem szabad sem történésznek, sem társadalomtudósnak, sem senki másnak túlanalizálni. „Az ember azt hiszi, amit hinni kíván. Ez egyszerű, egyben mély dolog, és ennek nincsenek pszichoanalitikai eredői” – tette hozzá a professzor.
Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd
John Lukacs a latin misenyelv eltűnését azért sajnálta, mert „a huszadik század törzsi nacionalizmusainak korában nagyon szépen kifejezte a katolikus hit nemzetek feletti jellegét. A római katolikus egyház ugyanis nem nemzeti, hanem nemzetek feletti egyház”. Szerinte a nacionalizmus lényege egyfajta demagógia. „Egy igazi katolikus nem lehet nacionalista, de patrióta igen”.
John Lukacs a múlt héten „Búcsúelőadások” címmel két előadást tartott a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, illetve az Eötvös Loránd Tudományegyetem. A 89 éves történész a jövőben életkora miatt már nem vállal nagyobb utazással járó szerepléseket. A magyar államfő és a miniszterelnök csütörtökön díszvacsorát adott tiszteletére.
