Belföld

A rend a mai napon visszakapta az arborétumot

Nagy Zoltán
Nagy Zoltán

2013. 05. 15. 20:03

Ünnepélyes keretek között, magasrangú vendégekkel adták át a Bakony fővárosában, Zircen a felújított ciszterci templomot, rendházat, könyvtárat.

A zirci apátságot 1182-ben alapították. A jelenlegi épületegyüttest 1727-től kezdték el építeni, és többszörös bővítés történt 1840-től. Először a könyvtár nagytermet és a vöröstornyot építették az épületegyütteshez, majd a déli és keleti szárnyra felhúzták a második emeletet. A nagy kvadrum keleti szárnyával 1927-ben bővítették az apátságot.

A ciszterciek azok a szerzetesek, akik Szent Benedek reguláját követik 1098 óta. A ciszterci rend 1142 óta Magyarországon van. Az apátság épületegyüttese a kommunizmus ideje alatt megsínylette a nemtörődést, hiszen az akkori rendszer kiebrudalta az apátság épületéből a ciszterci szerzeteseket, majd felszámolta azok rendjét.

Az időnként és helyenként életveszélyessé vált épületet, a templommal együtt fel kellett újítani, de erre a rendszerváltás után újra alakult regula saját erőből nem volt képes. 2010 októberében kötött szerződés alapján megkezdődhetett a zirci apátság teljes rekonstrukciója. A beruházás teljes költsége közel 704 millió forint volt, amiből a saját erőt (111 millió forintot) a Zirci Ciszterci Apátság (87,64%) és a Zirci Városi Önkormányzat (12,35%) fedezte. Az Európai Unió közel 593 millió forinttal támogatta a beruházást, aminek eredménye valóban látványos.

Zirc a rendi központ kialakításával, felújításával újra joggal nevezhető a Bakony fővárosának.

Az átadó ünnepségen Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette: az Európai Unió mintha elvesztette volna értékeit, legalábbis nem akar visszatalálni ahhoz. Magyarország nem szeretne ebben a cipőben járni, ezt igazolja a mai nap is. A miniszterelnök bejelentette, hogy a ma reggeli kormányülésen a kormány úgy döntött, hogy a zirci arborétum visszakerül eredeti tulajdonosához, a Ciszterci Rendhez.

Dékány Árpád Sixtus, zirci főapát elérzékenyülve köszönte meg azoknak a segítőknek, akik mindent elkövettek, hogy Zirc kincses ládája újra ismét régi fényében pompázhasson.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Puidoux, 2018. szeptember 25.
Saszla szőlőt szüretelnek a lavaux-i szőlőültetvényeken a nyugat-svájci Puidoux-ban 2018. szeptember 20-án. A Genfi-tó északi partja mentén 898 hektáron elterülő, lavaux-i teraszos művelésű szőlőskertek 2007-ben kerültek fel az UNESCO kulturális világörökségének jegyzékére. Az itt termő legismertebb szőlőfajta a saszla. A borvidéket a „három nap” régiójának is hívják, mivel a szőlőtermesztéshez szükséges napfény és meleg három helyről érkezik, az égből, a tó felszínéről és a teraszokat tartó kőfalakból. (MTI/EPA/Valentin Flauraud)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.