Idén eddig mintegy 100 menzán vizsgálódott a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) főleg a szülőktől kapott bejelentések alapján. Az eredmény: szinte minden ebédnél hibát találtak. Azokra a helyekre, ahol nagyon rossz eredmény született, a jövőben visszamennek a szakemberek. Pozitív tapasztalat viszont, hogy a második vizsgálatnál már általában megfelelőek az eredmények – mondta Zoltai Anna, a NÉBIH osztályvezetője a Heti Válasz Online-nak. Nézték azt is, hogy valóban az kerül-e a tányérra, ami ki van írva az étlapon. Pl.: sonkás tészta címen kevert darálék került a tésztára, és a gyerekek elé.
Elterjedőben vannak az olyan nagykonyhák, ahol alapanyag-előkészítés nincs, kényelmi termékekkel főznek. A megszűnt kisebb főzőkonyhák átalakultak tálalókonyhákká, nem főznek, készen kapják az ételt, amelyet 60-70 kilométert is utaztatnak. Helyenként a menzai ételek 40-70 százaléka hulladékká válik, ami óriási pazarlás, és a hulladék elhelyezése is jelentős költség. Közben a gyerekek éhesek maradnak.
Ezt a vizsgálatot nem állítják le, hiszen 10 ezer helyen zajlik ma Magyarországon közétkeztetés, ennek 60 százaléka tálalókonyha, így ez 1-1,5 millió embert érint naponta. A vizsgálat célja pedig nem az, hogy büntessenek, és nem is a közétkeztetők ellen irányul, csupán a felmerült problémákra szeretnének megoldást találni.
Mint korábban megírtuk, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal folyamatosan végzi a közétkeztetésben – elsősorban óvodai és iskolai tálalókonyhákon – kiszolgált készételek érzékszervi vizsgálatát. Az eredményeket, értékeléseket a hivatal a honlapján rendszeresen frissíti. A NÉBIH célja továbbra is az, hogy hozzájáruljon a közétkeztetés javításához.
Közben átfogó, országos óvodai és iskolai táplálkozás-egészségügyi vizsgálatot tervez az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI), illetve az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) is – jelentette be korábban az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ). Vizsgálják az iskolai büfék és automaták kínálatát is. Az OÉTI által összeállított kérdőívek segítségével az ellenőrök az élelmezésvezetők, az óvodavezetők és a szülők véleményét is kikérik.
A laborvizsgálatok kiterjednek majd a főbb táplálkozási kockázati tényezőkre, mint például a só, a telített zsírok, a transzzsírsav vagy a hozzáadott cukor mennyiségére. A vizsgálat fő célja a helyzetértékelésen túl annak megállapítása, hogy történt-e bármilyen változás az előző felméréshez képest, vagy továbbra is fennállnak azok az egészségügyi kockázati tényezők, amelyek növelik a gyermekkori elhízás, a cukorbetegség és a későbbi szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának veszélyét – olvasható a közleményben.
Több mint négy éve volt a legutóbbi óvodai és iskolai táplálkozás-egészségügyi vizsgálat. A szakemberek akkor azt állapították meg, hogy az esetek többségében az óvodai és iskolai közétkeztetés sem minőségében, sem mennyiségében nem felel meg az egészséges táplálkozás követelményeinek. Az óvodások a maximálisan ajánlott 2 gramm helyett 3,5-13,1 gramm sót fogyasztottak el egy átlagos napon.
A nyersanyag-felhasználás sem volt megfelelő, és az ételkészítési eljárások is sok esetben korszerűtlenek voltak. A közétkeztetőknek csak egy része biztosított naponta friss zöldséget, gyümölcsöt, és a folyadékpótlás is sok kívánnivalót hagyott maga után. Az akkori vizsgálat megállapította, hogy míg az ételekben jóval több só volt a kelleténél, addig a kalciumtartalom nem érte el a korcsoport szerinti ajánlás 70 százalékát sem. További probléma volt, hogy diétás étkeztetést a közétkeztetők jelentős része nem tudott biztosítani.
