A lap csütörtöki számában a jegyzőkönyvekre hivatkozva azt írja: a szakemberek állott, aromaszegény, kellemetlen mellékszagot árasztó, illetve idegen mellékízű ételekkel találkoztak.A vizsgálatok célja nem a készételek beltartalmi értékelése, vagy az étlapok összeállításának ellenőrzése, hanem, hogy felhívjuk a figyelmet a közétkeztetésben kiszolgált készételek érzékszervi (külső megjelenés, állomány, illat, íz) tulajdonságaira – írta honlapján a hivatal.
Azokon a helyeken, ahol nem megfelelő vagy átlag alatti értékelést kaptak a készételek, a későbbiekben ismételten mintát vesznek. A vizsgálatok nem a közétkeztető cégek ellen irányulnak, közösen kell megtalálni és megszüntetni az okokat, amelyek miatt a gyerekek nem fogyasztják el szívesen a menzai ebédet.
A Nébih folyamatosan végzi a közétkeztetésben – elsősorban óvodai és iskolai tálalókonyhákon – kiszolgált készételek érzékszervi vizsgálatát. Az eredményeket, értékeléseket a hivatal honlapján rendszeresen frissítik. A tapasztalat azt mutatja, a szülők örömmel fogadták a NÉBIH kezdeményezését. A honlapon megjelent első eredmények óta számos megkeresés, bejelentés érkezett az ország több pontjáról. A NÉBIH célja továbbra is az, hogy hozzájáruljon a közétkeztetés javításához.
Az RTL 2 Forró nyomon című műsora – a Nébih vizsgálata alapján – a minap szintén arról számolt be, hogy a tapasztalatok szerint egy héten egyszer rosszat esznek a kisiskolások, a jegyzőkönyvek szerint túl sósat vagy épp mócsingos, állott húst.
Vizsgálatra vizsgálat
Közben átfogó, országos óvodai és iskolai táplálkozás-egészségügyi vizsgálatot tervez az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI), illetve az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) is – jelentette be néhány hete az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ). Vizsgálják a menzák mellett az iskolai büfék és automaták kínálatát is.
Az OÉTI által összeállított kérdőívek segítségével az ellenőrök az élelmezésvezetők, az óvodavezetők és a szülők véleményét is kikérik, és a laboratóriumi vizsgálatok kiterjednek majd a főbb táplálkozási kockázati tényezőkre, mint például a só, a telített zsírok, a transzzsírsav vagy a hozzáadott cukor mennyiségére.
Az átfogó vizsgálat fő célja a helyzetértékelésen túl annak megállapítása, hogy történt-e bármilyen változás az előző felméréshez képest, vagy továbbra is fennállnak azok az egészségügyi kockázati tényezők, amelyek növelik a gyermekkori elhízás, a cukorbetegség és a későbbi szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának veszélyét – olvasható a közleményben.
A múlt rossz tapasztalatai
Több mint négy évvel ezelőtt volt a legutóbbi óvodai és iskolai táplálkozás-egészségügyi vizsgálat. A szakemberek akkor azt állapították meg, hogy az esetek többségében az óvodai és iskolai közétkeztetés sem minőségében, sem mennyiségében nem felel meg az egészséges táplálkozás követelményeinek.
Az óvodások a maximálisan ajánlott 2 gramm helyett 3,5-13,1 gramm sót fogyasztottak el egy átlagos napon. A nyersanyag-felhasználás sem volt megfelelő, és az ételkészítési eljárások is sok esetben korszerűtlenek voltak. A közétkeztetőknek csak egy része biztosított naponta friss zöldséget, gyümölcsöt, és a folyadékpótlás is sok kívánnivalót hagyott maga után.
Az akkori vizsgálat megállapította, hogy míg az ételekben jóval több só volt a kelleténél, addig a kalciumtartalom nem érte el a korcsoport szerinti ajánlás 70 százalékát sem. További probléma volt, hogy diétás étkeztetést a közétkeztetők jelentős része nem tudott biztosítani.
