Bár az ellenzéki pártok közül az MSZP véleménye lett volna a legérdekesebb a nyilvánosságra került Laborc–Portik-találkozóról, a szocialisták nem érdemben reagáltak. Molnár Zsolt, az MSZP képviselője szerint az ügy körül kialakuló közéleti botrány legnagyobb kockázata, hogy „komolyan veszélyeztetheti, egyes esetekben el is lehetetlenítheti a nemzet biztonsága felett őrködő szolgálatok és a rendőrség operatív szakmai munkáját is”.
Portik
Fotó: MTI / Lakatos Péter
Mesterházy Attila pártelnök viszont megdöbbentőnek és elfogadhatatlannak tartja, hogy Portik Tamással akarták megerősíteni a baloldalt 2010-re.
A Volner-sejtés
Az MSZP félelmét a nyilvánosságtól könnyebb megérteni, ha meghallgatjuk a jobbikos Volner Jánost, aki azt emelte ki, hogy a baloldal a külföldi tőkére és alvilági körök segítségére alapozva próbálta megakadályozni a kormányváltást és megtartani hatalmát.
A Jobbik politikusa utalt arra, hogy a Bajnai Gordon által létrehozott Haza és Haladás Alapítvány nyilvánosságra hozta támogatóinak névsorát, amelyben a legnagyobb összeggel az amerikai Center for American Progress szerepel. Emellett nyilvánosságra került egy leirat egy 2008-as találkozón elhangzottakról, amelyen Portik Tamás, az Energol Rt. egykori igazgatója és Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt vezetője is részt vett.
Laborc
Fotó: MTI / Honéczy Barnabás
Szabó Tímea felháborodott
Ha már szóba került Bajnai, nyilatkozott az Együtt 2014 – Párbeszéd Magyarországért (PM) választási szövetség is, melynek tagjai elfogadhatatlannak tartják, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal volt vezetője a hazai alvilág egy kulcsfigurájával ül le tárgyalni.
Szabó Tímea, a PM politikusa azt mondta, felháborító, hogy Laborc Sándor nem azért ült le tárgyalni, mert információt akart volna kihúzni Portik Tamásból, hanem „megrendelőként lépett fel”.
Az Együtt 2014 – Párbeszéd Magyarországért azt követeli, hogy minden dokumentumot hozzanak nyilvánosságra az ügyben, az Alkotmányvédelmi Hivatal pedig hitelt érdemlően bizonyítsa azok valóságtartalmát.
Mile még vizsgálna
Az LMP egyelőre óvatos, és további vizsgálatokat sürget. Mile Lajos, a párt politikusa úgy látja, nincs kizárólagos bizonyíték arra, hogy egyedi esetről lenne szó
Mile felhívta a figyelmet: tavaly éppen ő kezdeményezte, hogy a bizottság tűzze napirendjére az alvilág és a titkosszolgálatok közötti lehetséges kapcsolatrendszer feltérképezését, és alakuljon egy ténymegállapító munkacsoport; ezután jött létre egy vizsgálóbizottság, amelyik megállapította, hogy a dokumentumok minősítésének feloldása nem tartalmaz kockázatokat.
Kérdés, hogy a mostani politikai elit elég bátor lesz-e a múlt feltárásához – folytatta Mile Lajos. Hangsúlyozta, azt viszont szerencsétlennek tartja, hogy a körülmények pontos ismerete nélkül, már most egy „politikai csetepaté eszközeként” használják fel az iratokban szereplő információkat.
