Péntek délután az önkormányzati tulajdonú cégek ügyeivel és az Ifjúsági Ház igazgatójának távozásának tárgyalásával folytatódott a szegedi közgyűlés, melynek délelőtti eseményeiről már beszámoltunk.
Szent-Györgyi Pál szocialista képviselő elmondta: a 13 önkormányzati cégből hat veszteséges. Tóth Károly szintén szocialista képviselő úgy vélekedett: az Ifjúsági Ház igazgatójának „volt stílusérzéke, csütörtökön mondott csütörtököt”, amikor benyújtotta lemondását. Szerinte az a veszély is fennáll, hogy elindul a csődeljárás a ház ellen. Nagy Sándor, a Szabad Városért Egyesülés elnöke úgy vélte: bajok vannak az önkormányzati cégek gazdálkodásával, ezek közt vannak „állatorvosi lovak”, mint például a közlekedési társaság, tehát nem hisztéria keltésről van szó, amikor igyekszik az önkormányzat védeni a városlakók érdekeit. A cégek élére korábban a Fidesz frakció delegálta a vezetőket.
Solymos László a Mars-téri piac cégéről azt mondta: az minden pénzt elkölt, és indokolatlan szerződéseket vélt felfedezni az általa „ Fidesz-közelinek” nevezett cégeknél. Solymos László újra kezdeményezte a piacigazgató felmentését. Gyimesi László a Fidesz frakcióból erre úgy reagált: ha az alpolgármester „ bűncselekmény gyanús” ügyeket lát, akkor tegyen rendőrségi feljelentést, és derüljön ki az igazság. Gyimesi László indokoltnak tartotta a Szegedi Vásár és Piac Kft, a Vadaspark, az Ifjúsági Ház, a Környezetgazdálkodási Kft, a közlekedési társaság és a takarító cég, a SZINT Kft. által kiadott pénzeket. Szerinte az önkormányzati cégek szűkülő önkormányzati támogatás mellett hatékonyan működnek. A polgármester viszont a piaccal és az Ifjúsági Házzal példálózva úgy vélte: a cégek veszteségeket termeltek. Gyimesi László azzal válaszolt: a piac kevesebb veszteséget termelt tavaly, mint korábban az Ifjúsági Házban pedig a szocialisták „privatizálták” a nyereségképes részeket, például a büfét. A polgármester erre azt mondta: mindebből „egy szó sem igaz.” Szent-Györgyi Pál vagyongazdálkodási adatokkal igyekezett alátámasztani a polgármester szavait.
Ezt követően hosszas vita alakult ki az önkormányzati cégek vagyongazdálkodási számok értelmezéséről. Arról, indokoltak voltak-e a különböző kiadások, illetve, hogy a jobb vagy a baloldal felelős a veszteségekért, és ki „szórja felelőtlenül a város pénzét”. A szocialisták szerint a Fidesz által delegált cégvezetők. A fideszes városatyák szerint a kiadások indokoltak voltak, és nem igaz, hogy „ kitalicskázták” a pénzt a cégekből. Hűvös Lajos fideszes képviselő felszólalásában a Sport és Fürdők Kft.-vel példálózott, amely elmondása szerint korábban, a szocialista vezetés idején veszteséges volt, most viszont nyereséges. Botka László polgármester erre úgy reagált: nem akarják egy kalap alá venni a cégeket, a kérdés leegyszerűsítve az, hogy a képviselők hagyják-e, hogy szerinte a városnak kárt okozó cégvezetők a helyükön maradnak vagy sem. A vagyongazdálkodási adatokról szóló vita végül személyes vádaskodásba torkollott a polgármester és Kalmár Ferenc kereszténydemokrata képviselő közt, hogy melyikük a „dilettáns.” A két politikus közti attakot mindkét oldalról bekiabálások kísérték. Összefoglalva: ezt követően a szocialista frakció fideszest, az pedig a másikat hibáztatta az önkormányzati cégek veszteségeiért. Éles és ironikus, személyeskedéstől sem mentes felszólalásokban.
Eközben Kohári Nándor fideszes képviselő visszavonta javaslatát, így öt millió helyett a másik fideszes javaslat értelmében az Ifjúsági Ház vezetőjének „ lelépési díja” három millióra apadt. Ráadásul a jobbikos Keresztúri Farkas Csaba bejelentette: sem a korábban általa delegált Ifjúsági Ház vezetőjének a Fidesz frakció által javasolt távozási javadalmazását, sem a piacigazgató szocialisták által akart menesztését nem szavazza meg. Így a délutáni szünetre a két cégvezető ügye izgalmas fordulatot vett.
A szünet után Solymos László alpolgármester arról számolt be: az önkormányzati cégek inkább veszteséggel tervezve nyújtották be üzleti terveiket. Öt cég esetében azt javasolta, hogy a közgyűlés egy későbbi időpontban kérjen ezektől a vállalatoktól új üzleti terveket, mert azok bevételi oldala alultervezett, kiadási oldala pedig felül. Erre reagálva Bohács Zsolt fideszes frakcióvezető védte frakciója javaslatait.
Az antiszegregációs tervről szólva, Nagy Mihály a szegedi roma önkormányzat elnöke felszólalásában azt javasolta, a közgyűlés ne fogadja el az alpolgármester javaslatát, mert abból az állami, uniós pályázati lehetőségeket kihagyták. Erre reagálva Solymos László azt mondta: ezt beépítik az előterjesztésbe, és ha talál az önkormányzat ilyen pályázatokat, akkor indul azokon. A vitába beleszólt a jobbikos képviselő is, aki szerint „már rég megbukott” az antiszegregációs program. Keresztúri Farkas Csaba felszólalását a roma önkormányzati elnök kikérte magának a szegedi cigányság nevében, és arra szólította fel a képviselőt, inkább segítsen ő is. Juhász Gyula kereszténydemokrata politikus tolmácsolva azt a beszélgetést, amelyet a háta mögött ülő roma önkormányzati képviselő folytatott azt javasolta: beépítve a mindkét frakció által elfogadott módosításokat a közgyűlés szavazza meg az antiszegregációs tervet.
Azzal a sürgősségi indítvánnyal kapcsolatban, amelyet korábban a jegyző törvényességi észrevétele ért, az előterjesztő, Bohács Zsolt fideszes frakcióvezető úgy érvelt: indítványa nem ütközik jogszabályokba, és a közgyűlés támogassa egy biomassza tüzelésű fűtőmű létrehozását és geotermikus alapú melegvíz előállítására szolgáló termálkutak és állomások elhelyezését. A polgármester erre úgy reagált: nem kerülhető meg a közbeszerzés, egyébként is zajlik már hasonló program az egyetemen, és egy ember vagy a Fidesz frakció nem döntheti el évtizedekre, milyen legyen Szeged távhőenergia szolgáltatása. Botka László azt is közölte: az önkormányzat a tervet sem látta, és az előterjesztő olyan céggel akarja ezt az egyébként milliárdos beruházást megvalósítani, amely és vezetőinek egy része ellen felszámolási eljárás zajlik. Ezt viszont- felszólalásában az előterjesztő nem cáfolta, de ragaszkodott indítványához. Botka László úgy vélte: az előterjesztés büntetőjogi felelősséget is felvet. Ezután ez a vita is személyeskedésbe fulladt, amely arról szólt: az előterjesztő Bohács képviselő összekeveri-e ügyvédi tevékenységét politikai megbízatásával.
Ezt követően a szegedi hőszolgáltató képviseletében Básthy Gábor, annak egyik vezetője kért szót, és úgy vélte: a javaslat nem ütközik törvénybe. Botka László úgy érvelt: a piaci összes szereplőt meg kell versenyezteti egy ilyen beruházáshoz. Később a Szeged24 kérdésére Básthy Gábor azt mondta: a biomassza erőmű megépítése tíz százalékos megtakarítást jelentene a szegedieknek, erről van tanulmány is, de azt egyelőre nem adhatta oda. Az önkormányzatnak pedig a javaslat elfogadásával ahhoz kellene hozzájárulnia, hogy később elindulhassanak a hivatalos eljárások. (A távhő árának támogatását egyébként nem az önkormányzat, hanem a mindenkori kormányzat szabja meg – a szerk.)
Aztán szóba került a szintén a jegyző által törvényességileg kifogásolt ügy: azaz, juttassanak-e összesen több mint hatvan millió forint prémiumot az önkormányzati cégek vezetőinek. Kalmár László előterjesztő ekkor meglepő bejelentést tett: visszavonta az Ifjúsági Ház vezetőjének távozási javadalmazásáról szóló javaslatát. Így Sódar István lemondása után nemhogy ötmilliót vagy hármat, egyáltalán nem kap pénzt. A piacigazgató három milliós prémiuma és menesztésének ügye azonban ekkor még függőben maradt.
Ezután arról alakult ki személyeskedő vita, kinek a dolga lett volna elkészíteni a cégvezetők prémiumáról szóló javaslatot. A pénzügyi bizottság elnöke, Farkas László szerint a városüzemeltetési irodának, a jegyző és az alpolgármester a szabályok szerint a pénzügyi bizottságnak.
A végszavazásnál a piacigazgató azonnali felmentését nem szavazta meg a közgyűlés, az Ifjúsági Ház igazgatóját pénz nélkül azonban elengedték a honatyák. Az önkormányzati tulajdonú társaságok tavalyi évi beszámolóját azonban a közgyűlés elfogadta, ahogy cégek üzleti terveit is két kivétellel: a temetkezési és a közlekedési vállalatéval. Az antiszegregációs tervet és a biomassza erőmű és a termálkutak beruházását is megszavazták a városatyák. Az önkormányzati cégvezetők a voksolás eredménye szerint a piacigazgató kivételével kapnak prémiumot.
A testületi ülés után a polgármester bejelentette: sem a biomassza erőműről és termálkutaról, sem a cégvezetők prémiumáról szóló közgyűlési határozatot nem írja alá. A Szeged24 kérdésére Botka László azt mondta, maguknak a fideszes előterjesztőknek “pecsétes papírjuk” van arról, hogy fogalmuk sincs mit szavaztak meg, hiszen a háttértanulmányot – hiába kérték – senki sem látta. Botka László úgy vélte: ez a közgyűlési határozattá emelkedett indítvány arról szól, hogy a beruházni kívánó cég, amely az Energol állami felszámolás alatt álló leányvállalata megtartsa azt a piaci befolyását, amelyhez a privatizációk idején még az ezredforduló előtt jutott, amikor fideszes vezetősége volt a szegedi önkormányzatnak.
A cégvezetők prémiumairól szólva a polgármester azt mondta: szerinte egy-egy vezetőnek átlagosan 2,5 millió forintos juttatást biztosító határozatot azért nem írja alá, mert azt a vezetők egyrészt meglátása szerint a veszteségek miatt nem érdemlik meg, másrészt a határozat törvénysértő.
