Belföld

Alaptörvényben az elkúrtukadó

Immár az Alaptörvény része, hogy különadót fizettet a parlament, ha a kormány valamely döntése elbukik az Európai Bíróság, az Alkotmánybíróság, illetve más bíróság előtt, és az államot ezért kártérítésre kötelezik.

Az alaptörvény negyedik módosításának 17. cikkelye szerint addig, „amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, ha az Alkotmánybíróság, az Európai Unió Bírósága, illetve más bíróság vagy jogalkalmazó szerv döntéséből az állam által teljesítendő olyan fizetési kötelezettség fakad, amelynek teljesítésére a központi költségvetésről szóló törvényben e célra rendelkezésre álló összeg nem elegendő, tartalmában és elnevezésében is kizárólag és kifejezetten az e kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó, a közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulást kell megállapítani.”

Ez gyakorlatilag felmentést ad a kormánynak, amelynek mostantól kezdve alkotmányos joga hibázni.

A módosítás ugyanakkor némiképpen árnyalja Orbán Viktor tegnapi – szokatlanul éles – kirohanását az Országházban egy még nem is jogerős bírósági döntés ellen, amely ellen a Fidesz-KDNP törvénymódosítással kíván fellépni. Ennek többféle olvasata is lehet, de az egyik mindenképpen az, hogy ne kelljen kivetni a különadót.

A rezsicsökkentés megvédéséért a Fidesz már rendkívüli parlamenti ülést is kezdeményezett, hogy az energiahivatalt rendeletalkotási joggal ruházza fel. A Fidesz frakcióvezetője szerint a rendeletekkel a hivatal megvédheti a rezsicsökkentés ügyében hozott döntéseit, és már nem lesznek megtámadhatók bíróságon.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik