A múlt héten került napvilágra az élelmiszerhamisítás „őszödi beszéde” – mondta az ATV-ben egy vidéki húsüzem egykori vezetője. A személyazonosságát csak Gyulaként vállaló szakember arra a riportra reagált, amelyben egy lókereskedő elmondta, hogyan értékesített döglött lovakat a vágóhídon, miként lett az elhullott állatokból „sertés” parasztkolbász.
A 44 éves húsipari tapasztalattal rendelkező férfi szerint a lóhúsbotrány csak azt jelzi, hogy a legtöbbször fogalmunk sem lehet arról, valójában miből készülnek az üzletekben kapható húsfélék. A termékekkel kapcsolatos csalások két kategóriára oszthatók: az egészségre ártalmasak, és az egészségre nem ártalmasak.
Egészségre ártalmas, ha olyan kémiai anyag kerül a termékbe, amellyel elérhető egy gazdaságossági növekedés, viszont az emberi szervezetre káros. Ez többek közt különböző adalékanyagok, például a foszfátok túlzott alkalmazása – mondta Gyula.
Szerinte „ma az történik, hogy a gyorsvágóba beletesznek különböző húsipari anyagokat, bőrkétől kezdve az égadta világon mindent, és utána hozzászórnak egy zsák adalékanyagot, ami különböző vegyszerekből áll”. Az egykori húsüzemi vezető szerint az adalékanyagoknak köszönhetően „bármit” hússá lehet hamisítani, vagyis azt az érzetet lehet kelteni, hogy az adott élelmiszer hús – noha nem az.
Egy korábbi üzleti partnere például olyan turistaszalámit akart gyártatni vele, aminek a receptúrájában 100 kilónként 25 kilogramm csirkebőrke szerepelt. Bár Gyula megtagadta a termék legyártását, egy másik üzem vállalta a feladatot. Ennél azonban undorítóbb eljárás is létezik, hiszen a férfi látta, amint egyes párizsik és virslik alapanyagába állatok fertőző részeit is beledarálták.
„A nagy pulykának van egy olyan tulajdonsága, hogy a melle folyamatosan leér a földre, ezért gennyes, fekélyes a bőre. Ha ezt a mellbőrt, illetve az egész pulykát beledobják a szeparáló gépbe, akkor a gennyes bőrdarabok is belekerülnek abba a pépbe, amiből a baromfivirsli készül” – mondta az egykori húsüzemi vezető.
Az ilyen és ehhez hasonló szabálytalanságoktól elvileg az élelmiszerbiztonságért felelős hatósági állatorvosoknak kellene megvédeniük a fogyasztókat. A szakember azonban azt állítja, hogy a rosszul fizetett állami ellenőrök sokszor inkább kenőpénzt zsarolnak ki hallgatásukért cserébe.
A maffia típusú ellenőrzésekkel kapcsolatos állításokat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Kiemelt Ügyek Igazgatóságának vezetője visszautasította. Mint a műsorban mondta, ilyen visszás ellenőrzés mellett tömeges megbetegedések történnének, ám ilyenről szó sincs.
Helik Ferenc feltette a kérdést: miért nem tett bejelentést a nevét nem vállaló húsüzemi vezető, ha tud visszaélésekről. Mint mondta, évente több tízezer ellenőrzést végeznek, másrészt – a csirkebőrre utalva – hangsúlyozta: a termék összetételéért a gyártó a felelős.
Hozzátette: egy 300 forintos virsli esetében tudni kell, hogy bőrkéből és adalékanyagokból készül, ám ezt fel is tüntetik a csomagoláson. Van színhúsból készült virsli is a boltokban, ám annak ára értelemszerűen nem lehet 300 forint – hangzott el az adásban.
Virslit tesztelt a kormány
A virsli előállítását a Magyar Élelmiszerkönyv szabályozza. Ha a terméket ezzel a megnevezéssel hozzák forgalomba, minőségének meg kell felelnie az előírásban rögzített elvárásoknak. A virsli – definíciója szerint – legfeljebb 30 mm átmérőjű, természetes vagy műbélbe töltött húspépet tartalmazó, hőkezelt készítmény. „A virslinek legalább 40 százalék húst kell tartalmaznia. Érzékszervi tulajdonságain kívül a kémiai paramétereket is előírja a termékleírás: fehérjetartalom legalább 10 százalék, víztartalom legfeljebb 70 százalék, zsírtartalom legfeljebb 25 százalék és sótartalom legfeljebb 2,5 százalék” – emlékeztetett két éve a tesztnél a kormány.
