Navracsics Tibor szerint a választási regisztrációról szóló törvény előkészítésekor több alkotmányjogi aggály is felvetődött, ezért javasolta, hogy az Alkotmánybíróság (AB) gyakoroljon előzetes normakontrollt. A közigazgatási és igazságügyi miniszter a Népszabadságnak adott interjúban még közvetve sem kívánta minősíteni az AB döntését, megfogalmazása szerint kormánytagként függő politikai szereplőnek minősül, így tiszteletben kell tartania az olyan független intézményeket, mint az AB vagy akár a köztársasági elnök. Navracsics arra sem reagált, hogy Kövér László, az Országgyűlés elnöke korábban azt nyilatkozta, hogy az AB vállaltan politikai döntést hozott a választási regisztráció kiiktatásával. A miniszterelnök-helyettes ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „az Alkotmánybíróság döntéseit kommentálók véleményét sem szoktam kommentálni”. Szerinte a 2018-as választásokig elég idő van a regisztrációval kapcsolatos alkotmányossági és belpolitikai kérdések tisztázására. „Ha pedig nem sikerül tisztázni, el kell felejteni az egészet” – fogalmazott.
Navracsics Tibor az esetleges külügyminiszteri kinevezéséről felröppent hírekre reagálva elmondta: „Nagyon szeretném felelősséggel végigvinni a hátralévő egy évet. Nem szeretném otthagyni azokat az embereket, akik annak idején azért kezdték el a közigazgatási vagy az igazságügyi reformot, mert egyetértettek a céljaimmal.”
A tárcavezető nem látott kivetnivalót abban, hogy a szigetszentmiklósi járási hivatal vezetőjévé az Országgyűlés elnökének feleségét nevezték ki. Úgy fogalmazott: „Bekk Mária kiváló szakember, nincsenek averzióim.”
Bayer Zsoltnak, a Magyar Hírlap publicistájának romákról szóló írásaival kapcsolatban elmondta, hogy bár az első cikk „elfogadhatatlan” volt, a második cikkel „sokat finomított a helyzeten”. A miniszter szerint „minden ember tévedhet. Még Bayer Zsolt is.” Hangsúlyozta, hogy az ügyben miniszterként nyilatkozott, nem akart pártpolitikai kérdésekben véleményt nyilvánítani.„”Én ezzel az ügyet lezártam” – fogalmazott a tárcavezető. Navracsics Tibor nem tudta megválaszolni, hogy ki a Bayer-ügy nyertese. Álláspontja szerint nem szeret „nyertesekben és vesztesekben fogalmazni”.
A Fidesz elnöksége január végén tárgyal a választási törvényről
A Népszabadság korábban azt írta, nem kizárt, hogy 2018-ra mégis biztosítanák az előzetes feliratkozás alkotmányos védelmét. A lapnak a kormányoldal egyik ismert, de meg nem nevezett politikusa azt mondta: nem zárható ki, hogy a Fidesz, élve kétharmados felhatalmazásával, 2018-ra esetleg mégis biztosítja az előzetes választási feliratkozás alkotmányos védelmét. A névtelen forrás felhívta a figyelmet, hogy Orbán Viktor az Alkotmánybíróság döntése után sem utasította el „eleve” az előzetes regisztrációt.
A kormányfő a minapi rádióinterjúban külön hangsúlyozta, hogy az Alkotmánybíróság döntése után a Fidesz időzavarba került, látható volt, hogy a viták a választásokig nem zárhatók le. A Fidesznek az volt a terve, hogy a különböző okok miatt határon túl élő magyarok részt vehessenek az ország életében, erről most le kellett mondani, mert nem szabad úgy „ráfutni” a választásra, hogy vita van a voksolás szabályairól. A kormányfő szerint végig kellett volna vinni az eredeti elképzeléseket, de az most nem lett volna ésszerű. A döntés körülbelül 2 perc alatt született meg az AB-döntés után, mert a Fideszben senki nincs, aki választójogilag bizonytalanná tette volna a 2014-es voksolást.
