Belföld

Munkácsy túl a lélektani határon

A Golgota helyett új Munkácsy-képek érkeznek Szegedre, eközben a tárlat látogatóinak száma átlépte a „lélektani határt.”

Korábban úgy becsülték a Szegedi Móra Ferenc Múzeumban, hogy a Munkácsy-tárlat látogatóinak „lélektani határa” 35-40 ezer körül mozog. A múzeum sajtóreferense most jelentette: már meghaladta a negyven ezret a december 16-áig meghosszabbított kiállítás nézőinek száma.

Rákay Philip a budapesti diáklány Imre Dórát, a húszezredik látogatót köszönti ( fotó: Iványi Aurél)

9.jpg

Viszont akik még nem látták Munkácsy legimpozánsabbnak tartott képének eredetijét, igyekezniük kell, mert a Golgotát jövő hét hétfőn visszaviszik Debrecenbe, és pótlásaként a Krisztus Pilátus előtt kép kisebb verziója és a harminchat négyzetméteres Golgota feleakkora változata érkezik Szegedre – számolt be Medgyesi Konstantin.

Rákay Philip és Medgyesi Konstantin ( fotó: Iványi Aurél)

6.jpg

Ahogy azt korábban megírtuk:Golgota történetének előzményéhez tartozik, hogy Munkácsy a hetvenes években, párizsi műtermében számos képterven dolgozott, többek közt a beteg, vak költő Milton képén, amely új korszakot nyitott számára, és amelyben saját egyre romló állapotát, idegfájdalmait is látta. A Milton-t több európai nagyvárosban is nagy sikerrel mutatták be, és ekkor vetette fel Munkácsynak a képeivel foglalkozó műkereskedője, hogy fesse meg Krisztus kereszthalálát. Munkácsy az impozáns műhöz a kor kedvelt új katolikus írója, Ernest Renan: Jézus élete című művéből is merített ötleteket.

A Golgota


1880-tól kezdve Munkácsy egy esztendőn át dolgozott a Krisztus Pilátus előtt című képén, közben kezdett neki a Golgotának, amelyhez sok kompozíciós vázlatot és tanulmányt készített. A legenda szerint mivel nem talált megfelelő modellt  Krisztus alakjához, saját magát feszíttette keresztre és fényképeztette le de Suse márkival. Az 1884-ben bemutatott Golgota hatalmas sikert aratott, a kor kedvelt francia írója, Maupassant meg is örökítette Markovits Károly néven Munkácsy-t világhírű, Bel ami című regényében.

A meghosszabbított szegedi tárlaton a festő majd félszáz, döntően Pákh Imre gyűjteményéből származó alkotását láthatjük, köztük több olyat is, amely még nem szerepelt Magyarországon.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik