Belföld

Daganatok: áttörés lehet a DNS kutatás

24.hu
24.hu

2012. 11. 04. 12:00

A gyógyszerre még jó darabig várni kell, de a személyre szabott terápiák hamarabb elkezdődhetnek – mondja a díjazott kutatónő.

A három kategória közül az egyikban Prof. Dr. Vértessy G. Beáta DNS kutatása révén nyerte el idén L’Oréal – UNESCO „A nőkért és a tudományért” 11. 000 eurós ösztöndíját.

A tudós már tizenöt éve foglalkozik a DNS kutatásával, pontosabban annak a javító mechanizmusaival. Kutatási eredményei nagyban befolyásolhatják a jövőben a daganatos megbetegedések gyógyítását, s különböző más gyógyíthatatlan betegségek kezelését, rövidtávon pedig személyre szabott kemoterápiát tesz lehetővé. A Szeged24 eredményeiről kérdezte a doktornőt.

Ha pár mondatban össze kellene foglalnia több mint tíz év kutatását, hogyan tenné azt, hogy a laikusok is megértsék?

“A DNS a legtöbb élő szervezetben a genetikai információk hordozója. Így azt várnánk ettől a molekulától, hogy stabil legyen,s hűen őrizzen meg minden információt, de ez nem így van. A DNS életünk során rengeteg kémiai módosuláson esik át. Ezalatt a pár perc alatt is, amíg itt beszélgetünk, több mint tíz módosulás megy végbe a testünkben. Ez egy olyan paradoxon, amit ki kell javítanunk. Az evolúció során számos olyan javító mechanizmus fejlődött ki, ami ezeket küszöbölik ki. Mi pedig azt akarjuk megérteni, hogy hogyan működnek ezek, mi a szerepük a bázisok és DNS-alkotók esetében, és hogyan lehet felhasználni ezeket a javító mechanizmusokat különböző betegségek gyógyítására. Tulajdonképpen azt csináljuk, hogy azokban a sejtekben, amelyeknek a léte nem kívánatos a szervezetünkben, azok DNS javító folyamataiba bele szeretnénk avatkozni és elrontani, hogy ezek a káros sejtek elpusztuljanak.”

Mi lesz a kutatás legnagyobb végeredménye a jövőben?

“Jelenleg a felfedező alapkutatás szakaszban vagyunk, vagyis a mi feladatunk az, hogy újszerű dolgokat kínáljunk fel a további hasznosítás érdekében. A gyógyszerré válás folyamatáig azonban még akár tíz évnek kell eltelnie, mire eljut a klinikumba. Ugyanakkor a DNS megismerése és személyre szabott feltérképezése abban segít, hogy a már meglévő kemoterápiás kezelések és gyógyszerek személyre szabhatóvá válhassanak pár éven belül.”

A L’Oréal-UNESCO közös ösztöndíja a tudós nőket szeretné előtérbe helyezni. Ön hogyan tudja ketté választani az életét? Sikerül a köpenyt a laborból kilépve letennie, vagy akár a vacsora utáni mosogatás közben is a kutatáson jár az esze?

“Az agyunk sok mindent tud egyszerre csinálni: mosogatni és azon gondolkodni, hogy mi történik a laborban. A férjem is a tudományok megszállottja, matematikus, s a fiunk is gyógyítással szeretne foglalkozni a későbbiekben. A lányom esett kicsit távolabb a családi fától, ő ugyanis közgazdaságot tanul az egyetemen, de szerintem az ő életüket is befolyásolta az, hogy közérthetően otthon mindig beszélgettünk a kutatásainkról. Úgy érzem, hogy biztos nehezebb lett volna a férjem nélkül és a családom nélkül, de nekem nem okoz nehézséget, hogy ezt a két dolgot összeegyeztessem.”

Magyarországon először tíz éve hirdették meg a „L’Oréal –UNESCO A Nőkért és a Tudományért magyar ösztöndíj” programot, amelynek védnöke a Magyar Tudományos Akadémia. A külföldön már évtizedes hagyománnyal rendelkező program hazai változatára minden évben olyan tudós nők nyújthatják be pályázatukat, akik magyar felsőoktatási kutatási intézményekben, illetve az MTA kutatóintézeteiben dolgoznak és az élet- vagy az anyagtudományok valamely részterületének feltárásán fáradoznak.

Az alapítók törekvése az, hogy a tudománnyal foglalkozó hölgyeket minél többen megismerjék– támogatva ezzel a karrierjüket, és példát állítva az új generációk elé. Idén a rákgyógyítással és a bakteriális fertőzések megelőzésével kapcsolatos kutatásokért, valamint a legkisebb cukormolekula felfedezéséért kaptak elismerést a női tudósok.

A 30 év alatti kategóriában díjazott Dr. Mátyus Edit vegyész a legkisebb cukor-molekula felfedezéséért kapta a díjat. Színképelemzéssel, a szivárvány színeinek segítségével végzett elemzéssel ismerte fel azt a négyatomos molekulát, melynek létezését már sejtették, de bizonyítani előtte még nem tudták.

Dr. Szabó Dóra, a 40 év alatti kategória díjazottja pedig azt vizsgálta, hogyan válnak rezisztensé a baktériumok a hagyományos antibiotikumokra, kutatásainak eredménye a későbbiekben akár az új típusú gyógyszerek fejlesztésében is fontos szerepet játszhatnak. Minden élő szervezet sejtjeiben a DNS-nek saját hibajavítói vannak, melyek sajnos a daganatos sejtekben is segítik a működést.

Az 55 év alatti díjazott, Prof. Dr. Vértessy G. Beáta ezeknek a „karbantartóknak” a működését vizsgálja. Ez a kutatás a daganatos sejtek megértéséhez és az ellenük való küzdelemhez, valamint fertőző mikroorganizmusokkal szemben nyújthat majd a jövőben segítséget.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Budapest, 2013. február 14.
Egy recepciós munkatárs a Microsoft Magyarország Kft. székházában, a főváros II. kerületében, a Graphisoft parkban 2013. február 14-én. A magyar kormány és a Microsoft Magyarország Kft. tavaly decemberben kötött stratégiai együttműködési megállapodást.
MTI Fotó: Bruzák Noémi
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.