Október 28-án vasárnap hajnalban 3-ról 2-re kell állítani az órákat, kezdődik a téli időszámítás.
Az óraátállítás célja kezdetben az volt, hogy a nappalok minél jobban egybeessenek aktív életünkkel, ami reggel héttől este tízig tart. Mára azonban egyre több a vita arról, kell-e nekünk ez az óraabajgatás.
A franciák ötlete volt
Az óraátállítást először 1976-ban, három évvel az első olajárrobbanás után vezették be Franciaországban. A hatóságok a lépést azzal indokolták, hogy az akcióval 300 ezer tonna kőolajnak megfelelő energia-megtakarítás érhető el. Magyarországon 1980 óta alkalmazzák évről-évre a nyári időszámítást, amelynek szintén az volt a célja, hogy energiát spóroljunk. A nyári-téli időszámítást jelenleg egy kormányrendelet szabályozza, amelyet az Unió tagállamaiban érvényes szabályhoz igazítottak. Eszerint a nyári időszámítás minden év március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart.
Spórolás?
Az óraátállításból adódó megtakarítás legnagyobb része régen abból adódott, hogy a közvilágítást elég volt egy órával később bekapcsolni. Ma azonban a modern energiahálózatok és a közvilágítás is automatikusan működik, mindig alkalmazkodik az éppen aktuális fényviszonyokhoz. Így a lámpák ki- és bekapcsolása a sötétedéssel egy időben történik meg. Az éjszaka hossza pedig független attól, hogy az óra éppen hány órát mutat. A fogyasztási szokások megváltozása, az egyre szaporodó háztartási készülékek használata jócskán megnövelte energiaigényünket. Legjobb példa erre a tévézési szokásaink változása. Míg régen 1-2 tévécsatorna adásait tudtuk nézni, azt is csak este 10 óráig, addig ma nem ritka, hogy 100 tévécsatorna vételére van lehetőségünk és éjjel-nappal sugározzák az adásokat.
Fáj?
Az óraátállítás – egyes egészségügyi szakemberek szerint – felborítja a szervezetünk természetes ritmusát, alvás- és koncentrációs zavarokat okozhat, fokozza a depressziós tüneteket. Bizonyított tény, hogy az óraátállítást követő hetekben több a baleset, fokozódnak a szív- és érrendszeri panaszok, összességében fáradtabbak, bágyadtabbak vagyunk. Az alvás-ébrenlét váltakozása ugyanis egy úgynevezett cirkadián ritmust ír le. Sokáig vita tárgya volt, hogy mi szabályozza ezt a ritmust. Több kísérletet végeztek, amelyek során a vizsgálatban résztvevő személyeket hónapokon keresztül elzárták a külső környezet ingereitől, mint a napfénytől, tv-től, telefontól stb. Ebből kiderült, hogy alapvetően a “belső óra” a szervezetünkben, az ami a cirkadián ritmust szabályozza, de ezt a külső tényezők nagymértékben befolyásolják, a mesterségesen meghatározott 24 órás napokhoz igazítják. Ha az alvás-ébrenlét megszokott ritmusát valami megzavarja, akkor alakulnak ki a cirkadián ritmuszavaroknak nevezett alvásproblémák.
Az alvást zavaró tényezők között jól ismert az időzóna váltás szindróma, vagyis a jet lag. Ha repülőgéppel utazunk több időzónán át, akkor megérkezésünk után gyakran kell pár nap, mire “magunkhoz térünk”. Az óraátállítás az ehhez hasonló módon okozhat alvászavarokat, vagyis a cirkadián ritmusunk zavart szenved – egyrészt a napfelkelte és napnyugta hirtelen más időpontban történő jelentkezése, illetve a megszokotthoz képest egy órával eltolódott alvás-ébrenlét ciklus miatt. A szervezetünk általában csodálatos módon tud alkalmazkodni a fokozatosan bekövetkező változásokhoz. Azonban ha valamilyen hirtelen változás következik be a külső tényezőkben, akkor az átmeneti, ritkább esetben tartós alvásproblémát okozhat. Ezek a külső hatások a téli időszámítás kezdetén nem okoznak különösebb problémát, de a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a nyári időszámítás kezdetén megnövekszik a balesetek, szívinfarktusok száma, s a szervezetünk alkalmazkodása jó pár napba, esetleg hetekbe telhet – volt olvasható a Pihent Agyúak Társaságának közleményében.
Más szakértők szerint az óraátállítás közel sem okoz ilyen komoly problémákat. Egyrészt úgy gondolják, hogy legalább 3 óra időeltolódás szükséges ahhoz, hogy a napi ritmusunk zavart szenvedjen, másrészt az őszi óraátállítás egy 25 órás napot eredményez, amely közelít a belső óránk által meghatározott naphoz.
Kampány a több napfényért!
Vannak akik, egyenesen az óraátállítás ellen kampányolnak, de olyan elmélet is akad, amely szerint hazánk rossz időzónában tartózkodik, ezért a mostani GMT+1-ből át kellene lépnünk a GMT2-be. Így az év minden estéjén egy órával később sötétedne, az idén +72 estén át lehetne világos este 8 óráig, sokkal jobb életminőséget, több szabadidős lehetőséget, ezáltal egészségesebb, vidámabb társadalmat és majdnem 7 milliárd forint megtakarítást nyerhetnének itt, Magyarországon.
