Belföld

Honnan lesz az iskolákban WC-papír?

Pintér Aranka (klebelsberg intézményfenntartó központ, )
Pintér Aranka (klebelsberg intézményfenntartó központ, )

Bár annak idején megszavazták, 50 nappal az életbe lépése előtt a fideszes képviselők is erős aggodalmuknak adtak hangot az államosított oktatással kapcsolatban. A jövő évi közoktatási büdzséből hiányzik 170 milliárd forint.

Valahogy sosem sikerül Hoffmann Rózsának elkapni a ritmust. Épp aznap délután hívja fel a figyelmet a pedagógusok védelmének és munkájának fontosságára, amikor Matolcsy György bejelenti, hogy csúszik a várva várt béremelés. A minden iskolának kiküldött levél végén még az UNESCO szlogenjét is idézi: „Kiállni a pedagógusokért!”

Szerda reggel pedig a Magyar Nemzetben dicséri a köznevelési törvényt, s kifejti, hogy a korábbi szolgáltatásként felfogott oktatás már csak azért sem volt jó, mert az „piaci kategória, és mind a feladatot ellátó, mind az azt finanszírozó részéről a költséghatékonysági szempontok mindenekfölöttiségéhez vezet”. Írja mindezt annak az oktatási bizottsági ülésnek a másnapján, amikor soha nem látott „nagykoalícióban” támadták a képviselők a január 1-jével esedékes államosítás előkészítetlenségét, és az abból kirajzolódó drasztikus megszorítást.

Hiányzik 170 milliárd

A bizottsági ülésen az alig több mint két hónap múlva az államosított intézmények fenntartásáért felelős Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK) megbízott elnökét hallgatták meg a képviselők. Marekné Pintér Aranka beveztője után záporoztak a kérdések és aggályok mind a Jobbik, mind az LMP, mind az MSZP részéről. Ez még nem lenne meglepő, de a kormánypárti képviselők, akik – az elnök Pokorni Zoltán és az az alelnök Pósán László kivételével – annak idején minden további nélkül megszavazták a köznevelési törvényt és annak módosítását, mintha most döbbentek volna rá az államosítással járó problémákra.

A KIK megbízott elnöke kiemelte: a jövő évi előzetes költségvetés szerint a központ 407 milliárd forinttal gazdálkodhat, ők úgy számoltak, hogy 425 milliárd forintra van szükség. Ez még nem lenne nagy különbség, ám Pokorni Zoltán rámutatott: sokkal nagyobb a „megszorítás”. Most nagyjából 900 milliárd forint jut a közoktatási feladatokra, jövőre – még ha beleszámoljuk, hogy az óvodák maradnak a településeknél, illetve az egyházi, alapítványi, magániskolák pedagógusainak a bére nem is a KIK-hez van rendelve – előreláthatólag 720 milliárdra lenne szükség, ebből 150 dologi és 570 milliárd személyi költségre. Azaz egy hatalmas, közel 170 milliárdos „lyuk van” a 2013-as közoktatási költségvetésben – csak ha a bérköltségeket vesszük.

Azt is hozzátette, hogy sok esetben nem lesz könnyű a dologi kiadásokat különválasztani a pedagógiaiaktól, mert míg előzőek a – működtetést átvállaló – önkormányzatok, addig utóbbiak az állam költségvetését terhelik. Felvetette azt a kérdést is, hogy ha a KIK “elviszi” az önkormányzatoktól az addigi oktatási referenseket, akkor ki látja majd el a településeken az ifjúsági, közművelődési és sportfeladatokat, mivel ezek a szakemberek rendszerint ezt a munkát is elvégzik.

Diplomatikusan fogalmazva a bizottsági elnök mindezt úgy foglalta össze, hogy „az ellátandó feladat jóval többnek tűnik, mint amennyire pénz van”.

Elhibázott irány

A volt miniszterhez csatlakozott egy másik volt miniszter is. A szocialista Hiller István szerint a KIK büdzséjében „a számok nem jönnek ki”, és jelentős forráskivonásra és személyiállomány-csökkentésre lehet számítani a szerkezetváltással. Megerősítette a korábbi vitákban hangoztatott állítását, miszerint a KIK létrehozása “elhibázott irány”, s a rendszer “nem csiszolható”. Az államosított iskolafenntartás szerinte működésképtelen, életidegen, és szerinte az iskolák közötti színvonalbeli különbséget sem tudja kiegyenlíteni. Ez utóbbival mellesleg a jobbikos Dúró Dóra, és több fideszes képviselő is egyetértett, kérdésük erre irányult.

A költségvetéssel kapcsolatos aggályokra, a mintegy másfél órás – egy sor életszerű, gyakorlati példával illusztrált „nagykoalíciós” – kérdésözön után Marekné Pintér Aranka nem nagyon tudott érdemben válaszolni. Mint mondta, jelenleg is folynak a tárgyalások a gazdasági tárcával, illetve a legtöbb kérdést a most készülő átadás-átvételi törvény szabályoz majd. Azt is többször hozzátette, hogy a kérdések egy részére már csak azért sem tud válaszolni, mert a KIK egy végrehajtó szervezet, a döntésekbe nincs beleszólása. Kisebb derültség lett úrrá a termen egy oktatási szereplők – igazgató, KIK által delegált gazdasági vezető – jogköreit firtató kérdés után, amelyre olyan érveket tudott a megbízott elnök felhozni, hogy nagy „társadalmi hozadéka lehet”, ha az ilyen problémák megoldása majd kikényszeríti a helyi szintű együttműködést. Az is kiderült, hogy az iskolaigazgatók kapnak majd „zsebpénzt” az államtól, lesz valamennyi ellátmányuk, amivel a sürgős beszerzéseket végrehajtják.

WC-papír probléma

Az ülésen olyan aggályok is felmerültek, mi lesz a most futó uniós pályázatokkal, illetve hogyan lehet majd a jövőben pályázni a nemzetközi forrásokra. Többen említették a közbeszerzési jogszabályok miatti működésképtelenséget. Olyan gyakorlati példák is elhangzottak, hogy ma egy iskola (fenntartó) vehet WC-papírt, de ha ezt nagy tételben (tankerületenként) kell megrendelni, az már a közbeszerzés alá tartozhat. Ugyanez a helyzet a fénymásolópapírral, patronnal vagy a takarítószerekkel is. Volt, aki az összetett intézmények (amelyben óvoda, iskola, szakiskola stb. is működik) jövőjéről, volt, aki a decemberi tanári bérek kifizetéséről érdeklődött. Irányult kérdés a zavaros munkáltatói jogokra (“az igazgató nem tudja lecseszni a takarítónőt, ha rosszul végzi a dolgát – állapította meg egy kormánypárti képviselő), a cafeteria rendszerre (előfordulhat, hogy egy településen az óvodapedagógusok kaphatnak, a tanárok nem kaphatnak cafetéria juttatást), és a várható felelősségáthárítási rendszerre is. (Beszédes volt, hogy az ülésen egyedül a KDNP-s képviselők, illetve az azt végigülő Gloviczki Zoltán nem kért szót.) Révész Máriusz azt kérte számon, hogy nincs garantálva még a most futó tanévre sem, hogy ugyanolyan rendszerben folytatódjék a tanítás januártól, mint addig, hiszen nem biztos, hogy lesz pénz a megemelt számú nyelvórákra vagy a speciális különórákra.

Ezzel kapcsolatban Pintér Aranka úgy nyilatkozott, hogy a tanév közbeni váltásnak ”nem szabad, hogy kihatása legyen a pedagógiai munkára”. A felállítandó KIK-ről azt mondta, a 198 tankerület alkalmazottainak létszáma tankerületenként előreláthatóan 5-10 lesz, a megyeközpontokban 20-25 fős stábok dolgoznak majd, a KIK pedig mindössze 5 százalékos menedzsmenttel számol. A január 1-jei intézményátvétel során a tankerületi rendszer a járásokhoz igazodik, de a vagyon nem kerül át az önkormányzatoktól, az iskolák üzemeltetése náluk marad, s egyebek mellett az étkeztetés finanszírozása önkormányzati feladat marad – jegyezte meg. Az egyik fideszes honatya ekkor fakadt ki: „De miből, ha elvonják a településektől a forrásokat?”

Az ülés végén Pokorni Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy még 51 nap van az államosítás hatályba lépéséig, s addig le kell folytatni ezeket a vitákat (azt már mi tesszük hozzá, hogy a köznevelési törvény vitája során ezen érvek nagy része már terítékre került, akkor azonban a kétharmad lesöpörte), meg kell születnie az átadási-átvételi törvénynek, és végre is kell hajtani az abban leírtakat.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik