Parlamenti vitanapot és parlamenti bizottság létrehozását kezdeményezi a PSZ a köznevelési törvény bevezetésének előkészítettségéről. Az erről szóló levelet már meg is kapta minden országgyűlési képviselő. A szocialisták be is álltak a kezdeményezés mögé.
A legnagyobb pedagógus érdekvédő szervezet azonban szeretné a szélesebb közvélemény támogatását is megszerezni a kezdeményezéséhez, ezért online kérdőív kitöltésére kérik a tanárokat, szülőket.
A PSZ arra kívánja a döntéshozók figyelmét felhívni, hogy véleményük szerint a közoktatás rendszerének átalakításához szeptember végén még nincsenek meg azok a feltételek, melyek garantálnák a rendszer további zavartalan működését. A parlamenti vitanap megtartásától, illetve a parlamenti bizottságtól azt várják, hogy tekintse át felvetéseiket, s amennyiben helyt ad észrevételeiknek, módosítson a törvényi rendelkezések bevezetésének időpontján.
A szakszervezet szerint megzavarhatja a pedagógiai munkát az, hogy tanév közben kerülnek az államhoz az intézmények az önkormányzatoktól, illetve kifogásolja, hogy nem rendezett az állami intézményfenntartó jogköre, továbbá igazságtalannak tartja az életpályamodellt, mert a minősítési eljárások során politikai döntések születhetnek.
Az eddig megjelent jogszabályokból a PSZ szerint nem lehet megállapítani, milyen szempontok alapján fogják meghatározni a köznevelés feladatainak ellátásában részt vevők számát. Nem lehet tudni, mekkora osztálylétszám, hány tanítási óra megtartása lesz a pedagógusok finanszírozott létszámának alapja. A paraméterek változtatásával akár 30-40 százalékkal is csökkenteni lehet a ma foglalkoztatott pedagógusok számát – fogalmazták meg félelmüket.
Kifogásolják azt is, nem tisztázott, mely szervezet lesz jogosult dönteni a köznevelési intézményrendszerről és egyes intézményeiről. Mint írták, az államháztartásról szóló törvény alapján az állami intézményfenntartó központ sem az intézménylétesítésről, sem az intézmény megszüntetéséről nem rendelkezik döntési jogosultsággal.
A képviselőknek megküldött levélben kitértek továbbá arra: a finanszírozási helyzet radikális átalakítása, a normatívák megszüntetése, a bankkölcsönhöz való hozzájutás megnehezítése miatt az önkormányzatok jelentős része nem lesz abban a helyzetben, hogy ellássa a működtetéssel összefüggő tevékenységét.
Különösen aggasztó a PSZ szerint a középiskolák helyzete, mivel a Széll Kálmán-tervből feltételezni lehet a gimnáziumi férőhelyek radikális csökkentését, és azt is, hogy az érintett korosztály mintegy tíz százaléka semmilyen középfokú iskolába nem fog bejutni. Nem ismert a szakszolgálat – logopédia, nevelési tanácsadás, szakértői bizottságok – sorsa, mivel a törvény nem rendezi helyzetüket, a végrehajtási rendeletek nem jelentek meg. Lényegében ezek az intézmények szeptember 1-jétől jogilag nem léteznek .
