Szabó Máté három kérdést fogalmazott meg: mi indokolja a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal megszüntetését; milyen előzetes hatásvizsgálatokat végeztek, mely szakmai szervezetek véleményét kérték ki, illetve milyen módon biztosítja a jövőben az állam az intézményesített örökségvédelmet?
Az alapvető jogok biztosáról szóló törvény kiemelten fogalmazza meg, hogy az ombudsman tevékenysége során – különösen hivatalból indított eljárások lefolytatásával – megkülönböztetett figyelmet fordít az alaptörvényben meghatározott értékek (közöttük a jövő nemzedékek érdekeinek) védelmére. Az alaptörvény deklarálja, hogy a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.
Erre a törvényben előírt feladat- és hatáskörére hivatkozva Szabó Máté tizenöt napos határidővel kérte Navracsics Tibor tájékoztatását – közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala.
A kormány szeptember 4-i ülésén tárgyalt a KÖH megszüntetéséről, az MTI információi szerint az erről szóló kormányhatározatot a napokban teszik közzé.
L. Simon László kultúráért felelős államtitkár az MTI-nek szeptember 7-én elmondta: azokat a jogköröket, amelyek az építészeti és régészeti engedélyezéssel kapcsolatosak, első fokon a járási kormányhivatalokba, másodfokon a megyei kormányhivatalokba helyezik át. Az átmeneti időszakban (október 1. és december 31. között), a járások felállásáig az első fokú hatósági feladatokat a megyei kormányhivatalok, a másodfokúakat a Fővárosi Kormányhivatal látja el.
