„…ami érdekel, az a nyomkeresés, egy kor, egy város lenyomata, lélegzetvétele: a múlandóban az örök. Székesfehérvár Szent István városa, királyi és koronázó város. Sok ezer éve élnek emberek ezen a tájon. A város maga a történelem, a belváros valóságos szabadtéri múzeum. A régmúlt idők évszázados titkokat őriznek.” (Szebeni István fotóművész)
Az emelkedett pillanatok előtt, Cser-Palkovics András tiszteletét tette a Hosszú temetőben és néma főhajtás mellett helyezte el az emlékezés virágait Csitáry G. Emil, Székesfehérvár két világháború közötti, kétségtelenül legjelentősebb polgármesterének síremlékénél. Csitáry G. Emilnek mindig a város egyetemes érdeke lebegett a szeme előtt és következetes egyéniségének, eltökéltségének és koncepciózus városvezetésének köszönhetően az 1930-as években Székesfehérvárt mindenütt mintavárosként emlegették.
Árpád fejedelem, Szent István kőszobra és az Aranybulla díszes sorai között újra otthonra lelt a közgyűlési teremben a történelmi tabló. Az a történelmi tabló, melyet restaurálni nem lehetett, hiszen 1948-ban beáztak a terem falai és egy többpárti egyeztetést követően döntött úgy az akkori városvezetés, hogy költséghatékonysági okokból, 2835 forintért fehérrel lemeszelik.
Az idő szekerén visszarepültünk 1938-ba. Ebben az évben díszközgyűléssel nyitotta meg a város az ünnepi évet, amikor is Szent István államalapító királyunk halálának 900. évfordulójához kapcsolódóan állami ünnepi rangra emelkedett Szent István ünnepe. Székesfehérvár közgyűlése 2010 decemberében döntött arról, hogy ünnepi emlékévvé nyilvánítja 2013-at, a városban tartott 1938-as országgyűlés 75. és Szent István király halálának 975. évfordulóját.
A Székesfehérvár Jövőjéért Egyesület kezdeményezte és támogatta, hogy kerüljenek vissza a fehér, üres falakra az ékes feliratok. Aki most lép be a nagytanácsterembe, majdnem ugyanaz a látvány fogadja, mint akit 1938-ban. Tengernyi szám, tengernyi adat. 3000 betű és 63 jelentős történelmi esemény. Nemzetünk történelmének első fényes ötszáz éve- mondta el Shultz György.
Cser-Palkovics András a Városháza nagytanácstermében elmondta: köszönöm dr. Csurgai Horváth József levéltár-igazgatónak a szakmai segítséget és köszönöm a Lángi József vezette restaurátorcsapat munkáját is. A 2013-as emlékév, ha szimbolikus értelemben is, de 2012 augusztusában elindult. Nem is olyan régen Schultz György bejött hozzám, hozott fényképeket és elmondta, hogy ezeket egy régiségvásáron találta és a képen látható feliratokat vissza kellene helyezni a falakra. Ezek a fényképek, mindenkit meghatottak volna, aki azt gondolja, hogy ez a város a nemzet történelmi fővárosa.
Majd hozzátette: magunk között megemlíthetjük, hogy jobb lett volna, ha ezek a feliratok sosem kerülnek le ezekről a falakról, de ha már lekerültek, akkor a városnak adóssága volt abban a tekintetben, hogy visszahelyezze. Fehérvár iránt elkötelezett polgárok keresték meg ötleteikkel a döntéshozókat és ettől válik ez a közösség igazán közösséggé. A feliratokat visszaállítani könnyebb volt, mint azt a pusztítást, ami évtizedeken keresztül a lelkekben történt. Ez sajnos nem megy egy varázsütésre. A lelkekben sokkal nagyobb kárt okoztak annál, mint amit ma, a feliratokkal helyre tehettünk.
Újra be kell építeni minden székesfehérvári lelkébe, hogy királyi városban él. Nekünk kell feltenni azokat a kérdéseket, hogy vajon miért Budapesten helyezték el a Szent Koronát és a koronázási ékszereket? Vajon miért Budapesthez kapcsolják Szent István királyunk ünnepét? Ne üres szólamok legyenek, amikor azt mondjuk, hogy Szent István városában élünk. Ma még nem vagyunk méltó örökösök. Ezért kell dolgoznunk- tette hozzá Cser-Palkovics András.
Ide kell hozni a diákokat, hogy olvassák a feliratokat és ismerjék meg történelmünket. Mert ha tudják, akkor biztos vagyok benne, hogy nem lesz letörve az Országalmáról a kereszt. Ezt a várost szeretjük és szeretnénk szolgálni. A múltat letagadni bűn, a lelkekbe visszaépíteni pedig kötelesség!- fejezte be gondolatmenetét a polgármester.
A szavakat követően pedig a képeké a szó- vezették fel ”Fehéredő múlt – Kereszttől a félholdig” című filmet, melyet Burján Zsigmond operatőr készített, és amelyben Székesfehérvár Díszpolgára, Dr. Siklósi Gyula régészprofesszor munkásságán keresztül ismerhetjük meg a középkori város életét.
Ünnepel a város ezekben az örömteli órákban. Székesfehérvár az első város. Az egyetlen város, Alba Regia, melynek nevében ott van a királyi jelző. Egy város, tele történetekkel. Gaude, Civitas Regia! Örvendezz, királyi város! Örvendezzen minden székesfehérvári, hogy egy olyan városban élhet, ahol Szent István király lélegzett.
