„Ha az eredményeit tekintem, akkor nagy bajban vagyok” – válaszolta Iványi Gábor arra a kérdésre, hogyan hatottak a prédikációi Orbán Viktor lelkészeként egykor, a mai miniszterelnökre. A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) szerdai sajtótájékoztatójának témája persze egy ennél jóval súlyosabb kérdés volt, amelynek tétje közel háromezer – döntő részben halmozottan hátrányos, mélyszegénységben élő, a legtöbb esetben roma – gyermek jövője, iskoláztatása.
A MET által fenntartott intézményhálózatában, 6 iskolacsoportban, 32 különböző tanintézményben ennyi gyerek tanul jelenleg. Az intézmények főleg az ország leghátrányosabb térségeiben működnek (Szabolcsban, Borsodban, az Alföldön, de van iskola Budapesten is.) A legtöbb régióban, az adott településeken emellett lassan ezek az intézmények az egyedüli foglalkoztatók: mintegy 800 munkahelyet tartanak fenn, valamint az önkormányzatokkal együttműködve szociális étkeztetési feladatokat is ellátnak, azaz több helyen működtetnek konyhát és biztosítanak étkezési lehetőséget a rászorulóknak.
Keserű hordalék
Az új törvények, elsősorban az új egyházügyi törvény, Iványi szavaival „keserű hordalékai” azonban véget vethetnek – akár már most szeptember 1-jével – a közel négy évtizedes munkának. Az országgyűlés tavaly júliusban fogadta el az egyházügyi törvényt, amelyik a vallásfelekezetek állami elismerésének rendjét és működésük feltételeit szabályozza újra. Ez alapján Európában egyedüli módon – átláthatatlan kritériumok szerint, megfellebbezhetetlenül – a parlament dönt arról, melyik közösség lehet egyház és melyik nem. Eljárásjogi szabálytalanság miatt a képviselők a jogszabályt december 16-án hatályon kívül helyezték, majd némileg megváltoztatott tartalommal, de az elismert egyházak számát (14) változatlanul hagyva, december 30-án fogadták el ismét. Idén február 27-én újabb 18 egyházat ismertek el a honatyák. A MET azonban nem került be ekkor sem az „elitklubba”.
Iványi Gábor – Fotó: Kummer János
Iskolafenntartóként ez azt jelenti, hogy nem kapja meg a MET az államtól az alapnormatíván felüli egyházi normatívát. Így az iskolák működése ellehetetlenülhet. Az állam „nagy kegyesen” megengedi a nem hivatalos egyházként elismert vallási közösségeknek, hogy a megfelelő engedélyeket kikérjék a megfelelő hivataloktól, és egyesületként folytassák működésüket. A MET – bár egy 1981 óta létező, oktatási és szociális területen látványos eredményeket elérő vallási közösségként ezt megalázónak tartja, de – kérelmezte ezt a jogi-gazdasági státuszt. Kérelmüket azonban különböző formai hibákra alapozva elutasították. A MET fellebbezett, döntés még nincs. Szeptembertől így kétségessé vált a fent említett közel háromezer gyereket ellátó oktatási-szociális intézményrendszer sorsa.
Levelek készülnek sorban
Amennyiben egyesületként bejegyzik a MET-et, akkor sem jár automatikusan a kiegészítő támogatás (az csak az egyházaknak jár), arról külön megállapodást kell kötni az erőforrás-minisztériummal. Az előző körben ezt is megpróbálták, de akkor – sok más bizonyítottan sikeres programot működtető alapítványhoz, egyházhoz hasonlóan – elutasították ezt a kérelmüket is.
| Az EMMI oktatási államtitkársága közleménye |
| Szerda délután a sajtótájékoztatóra reagálva az EMMI közleményben tudatta, hogy alaptalanok Iványi Gábor félelmei, meg fogják kötni velük a közoktatási megállapodást. |
A MET mindemellett jogi harcba kezdett a szerintük tarthatatlan jogi szabályozás megváltoztatása érdekében. Tavaly októberben (több szervezettel és magánszeméllyel közösen), decemberben és idén márciusban is indítvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz (AB), amely az egyházi törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányultak. Végül az AB idén júliusban fogadta be az utolsó beadványt. (E szerint alkotmányellenes, hogy az egyházkénti elismerésről az Országgyűlés átláthatatlan feltételek szerint, politikai döntés keretében határoz, amellyel szemben nincs hatékony bírósági jogorvoslat. A panasz külön is támadja a törvény azon rendelkezéseit, amelyek a korábban jogszerűen működő egyházaktól megvonják az egyházi státuszt.) Iványi Gábor e héten írta alá azt a levelet, amellyel a strasbourgi székhelyű Európai Emberi Jogi Bírósághoz fordult az ügyben.
Tudják, hogy szükség van ránk
A jogi herce-hurca tehát még hónapokig el fog tartani, de Iványi bizakodó. Azt mondta, nem is tudja ki is ő pontosan jelenleg. „Hitem szerint a MET egyház elnöke, mások szerint a MET egyesület elnöke, de ilyen meg nincs.” Azt azonban az FN24-nak elmondta: „Nem akadályozhatnak meg bennünket a további munkánkban, olyan nincs, hogy egy olyan dologért, amiről nem mi tehetünk, mi viseljük a következményeket. Ha ennek ellenére valami történik, láttunk már ilyet, akkor megfontoljuk, mit tegyünk.”
Iványi felhívta arra is a figyelmet, hogy ők az államtól vállaltak át egy olyan tevékenységet – a hátrányos helyzetű, magatartásproblémás, diszfunkcionális zavarokkal küszködő – gyerekek nevelését, amit az állam, a közoktatás nem tudott megoldani. A mai kormánypárti polgármesterek „reszketnek attól”, hogy ezek a gyerekek visszamennek, és „szétverik a normál általános iskolákat”.
„Jól tudják tehát, hogy szükség van ránk, ennek ellenére elszórakozgatnak velünk. Ez nagyon erkölcstelen. Persze láttunk már olyat gazdasági ügyekben is, hogy szükségünk van valamire, de azért még halálra sértegetjük azt, aki segítene nekünk.”
Iványi úgy véli, a szegénységben nem a nincstelenség a legrosszabb, hanem az, hogy az emberek, a gyerekek nem látnak esélyt sem a kitörésre. A MET az intézményein keresztül ezt a reményt nyújtja az iskoláiba járó gyerekeknek. Az állam a jövő generációjának hitét veheti el azzal, ha megszünteti az ehhez hasonló iskolákat.
Mint korábban írtuk nemcsak a bíróságokon küzd az igazáért Iványi, hanem nyílt levelet is írt Balog Zoltán humánminiszternek, lelkésztársának is, akivel egykor jó személyes kapcsolatot is ápolt. Ebben arra kéri többek közt, hogy igaz emberhez méltóan tiltakozzon a jogsértő egyházi törvény ellen. Választ egyelőre nem kapott.
