A közlemény szerint a televíziók és rádiók egyre több hazai zenét játszanak, a fesztiválok és rendezvények szervezői főleg magyar bandákat invitálnak, csak minden negyedik-ötödik elhangzott dal külföldi szerző alkotása. A sorból csak az online letöltések lógnak ki.
A Magyar Dal Napja alkalmából kiadott jelentés kitér arra is, hogy az egyesület a zeneszerzők, szövegírók magyar jogkezelőjeként évente több millió elhangzási adatot vizsgál, felhasználási csatornánként is mérni tudja a hazai és külföldi zenefogyasztási arányokat. Az Artisjus Magyar Zenei Jelentés a televíziós és rádiós sugárzások, az élőzenés rendezvények, a hangfelvétel-kiadások, valamint a legális online szolgáltatások statisztikáit vetette össze.
Felidézi, hogy a 2011. január 1-jén hatályba lépő médiatörvény 35 százalékos magyar zenei kvótát írt elő a rádiók számára. A rendelkezés célja, hogy a nagyobb médiafelület révén előnyösebb helyzetbe hozzák a magyar zenészeket. A törvény hatására az országos csatornák kivétel nélkül 35 százalék körüli magyar zenei repertoárt kínálnak hallgatóiknak. Az országos összesített adat (29 százalék) azonban ettől valamivel elmarad, mivel a helyi rádiók mentesültek a kvóta alól, és több – különösen fiataloknak szóló – rádiócsatorna alig játszik magyar zenét – állítja a szervezet.
A hazai televíziócsatornák 51 százalékban magyar zenét játszottak 2011-ben, ez ugyan csak 3 százalékos elmozdulást jelent tavalyhoz képest, de a szám 12 százalékkal több, mint két évvel korábban – olvasható a dokumentumban, amely rámutat arra is, hogy mivel a televíziók esetében jogszabályi előírás nincs, így kifejezetten a fogyasztói igények változását tükrözik a számok.
A közlemény idézi Tóth Péter Benjamint, a zeneszerzők, szövegírók jogait kezelő Artisjus kommunikációs és stratégiai igazgatóját, aki szerint az eredmény nemcsak a jogszabályi változásoknak köszönhető, hanem az idén ötéves Magyar Dal Napjához hasonló rendezvényeknek is.
A fizikai hanghordozók esetében a fogyasztók előnyben részesítik a magyar zenéket a külföldi előadók műveivel szemben, 2011-ben a magyar vásárlási arány megközelítette a 60 százalékot – áll a közleményben, amely kitér arra is, hogy a fizikai formában terjesztett hanghordozók értékesítése tovább zsugorodik.
A szakértők jelentős növekedésre számítanak a legális online zeneáruházak forgalmában, miután 2011 végétől több zenei szolgáltató is elérhetővé vált Magyarországon. A közlemény ugyanakkor rámutat, hogy míg globálisan 2010-ben már az összes hangfelvétel-eladás 25 százalékát a digitális értékesítés tette ki, Magyarországon ez az arány még az 1 százalékot sem érte el.
„Ugyanakkor a nagy nemzetközi szolgáltatók megjelenésével párhuzamosan 2010-ről 2011-re az online letöltésekben a magyar zene aránya jelentősen visszaesett, 50 százalékról 27 százalékra” – hangsúlyozza a dokumentum. A szervezet szerint az arány javításának feltétele az volna, ha a független hazai kis kiadók és az önmagukat menedzselő előadók képesek lennének technikailag kiszolgálni a zeneáruházakat. „Az Artisjus ebben oktatással, zeneipari információkkal nyújt segítséget az alkotóknak” – áll a közleményben.
