Belföld

Megalázó diplomaosztókról beszélnek a szülők

nyelvvizsga (nyelvvizsga)
nyelvvizsga (nyelvvizsga)

Minden évben van jó néhány hallgató, aki sikeresen letette az egyetemi záróvizsgáit, mégsem kap diplomát a nyelvvizsga hiánya miatt. Az oktatáspolitika puhított az ezt eredményező szabályozáson, a szülői szervezet egyenesen eltörölné azt.

Becslések szerint a felsőoktatási hallgatók mintegy 30 százaléka nem veheti át diplomáját sikeres záróvizsgái után, mert nem tudja bemutatni középszintű nyelvvizsga-bizonyítványát. A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete (MSZOE) már többször tiltakozott emiatt. A napokban kiadott közleményük szerint évek óta megalázó, hogy a hallgatók egy része talárban veszi át oklevelét a diplomaosztón, míg mások civil ruhában kullognak fel a pulpitusra, hogy a kézfogás mellé kapjanak egy igazolást, amely végzettséget, szakképzettséget nem ad, csak az eredményes záróvizsgát tanúsítja.

A szervezet szerint a középiskola végén kötelező az idegen nyelv érettségi vizsga, ezért azt el kell fogadni bemeneti és kimeneti követelményként is. Számukra egyértelmű, hogy a végzettséget igazoló diplomát visszatartó rendelkezés olyan esélyegyenlőséget rontó szabályozás, amelynek nincsenek tárgyilagos indokai. Azt javasolják, kerüljön be a törvénybe, hogy “a felsőoktatásban eredményes záróvizsgát tett hallgatók oklevelét semmilyen indokkal nem lehet visszatartani”. Szerintük minden olyan végzett hallgatónak, aki nyelvvizsga hiánya miatt nem kapta meg oklevelét, “sűrű bocsánatkérés mellett” azonnal postázni kell a diplomáját, hogy végzettségüknek megfelelő munkakörben elhelyezkedhessenek.


Fotó: Marjai János / MTI

A szülők emlékeztetnek arra, hogy míg a 2004/2005-ös tanévben a felsőoktatásban idegen nyelvet tanulók száma 23 318 volt, tavaly már csak 12 381 fő, miközben a törvény értelmében minden felsőoktatási intézmény köteles lehetőséget biztosítani az idegen nyelvi szaknyelvi ismeretek fejlesztésére. Ezért kezdeményezik az Oktatási Hivatal főigazgatójánál, öt évre visszamenőleg vizsgálja meg, hogy a felsőoktatási intézményekben folyik-e idegen nyelvből szaknyelvi képzés, és vonja felelősségre a képzést megtagadó intézményeket.

Az új felsőoktatási törvény szerint egyébként 2016-tól az alapképzésre és osztatlan képzésre történő felvételhez kötelező lesz a meghatározott szintű nyelvtudás. Ez (noha a szándék érthető: milyen színvonalon képes tanulni az egyetemeken egy olyan diák, aki nem képes a nemzetközi szakirodalmat elolvasni?) azonban nem oldja meg a záróvizsgát tett, de diplomát nem kapottak problémáját. Az is kérdéses, hogy ha eddig a közoktatás nem volt képes felkészíteni a diákokat a nyelvvizsgára, 3 év múlva miként teljesíti ezt a feladatát. (Vagy továbbra is különórára kell járni – ha bírja a család pénztárcája – a középiskolásoknak a nyelvvizsga megszerzéséért?)

A diploma nélküli végzettek régóta húzódó problémáját az oktatáspolitika is érzi. Próbálkozott egy áthidaló megoldással: 2013 és 2016 között elvileg azok is megkaphatják diplomájukat, akiknek nincs nyelvvizsgájuk. A nyelvvizsga-amnesztiát a parlament oktatási bizottsága dolgozta ki. Bár az első javaslat még arról szólt, hogy a végzett hallgatók nyelvvizsga és nyelvtudás nélkül is megkapják a diplomájukat, az erőforrás-miniszter javaslatára az utolsó percben szigorítottak az elképzelésen. E szerint a felsőoktatási intézmény dönt arról, milyen feltételekkel adja ki utólag a diplomát.

A vezető egyetemek továbbra sem hajlandók nyelvvizsga nélküli kiadni a diplomát, a legtöbb helyen pedig belső szervezésű vizsgán kell megfelelni a hallgatóknak.

Hacsak a szülők javaslatait nem veszik figyelembe.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik