Salusinszky András, a NYESZE elnöke kiemelte: a nyelvtanuláshoz megfelelő anyagi erőforrásokra is szükség van, a gazdasági válság következtében azonban az elmúlt időszakban a lakosság mellett a vállalatok, intézmények is kevesebbet tudtak erre a célra fordítani. Ugyanakkor most ismét lehetőség nyílik a nyelvtanulásra: a közeljövőben induló uniós támogatásokból megvalósuló TÁMOP-projektek egyike a vállalatoknak nyújt lehetőséget arra, hogy munkahelyi képzések megvalósításához szükséges forrásokra pályázzanak, míg egy másik projekt keretében mintegy 100 ezer magánszemély pályázhat 90 órás nyelvi képzésekre.
Salusinszky András utalt arra, hogy a KSH felmérése szerint oktatásra az átlagmagyar – saját bevallása szerint – egy korsó olcsóbb sör árát fordítja havonta. Megjegyezte azt is: közismert, hogy a magyar lakosság meglehetősen rosszul áll idegennyelv-ismeret tekintetében, és Magyarország a közép-kelet európai régión belül is sereghajtónak számít. Miközben a Magyarországon megjelenő álláshirdetések több mint 60 százalékában alkalmazási feltételként jelenik meg legalább egy idegen nyelv minimum tárgyalóképes szintű ismerete, a felnőttek 20 százaléka állítja magáról, hogy beszél valamilyen idegen nyelven, a 25 és 64 év közöttiek 15 százaléka nyilatkozik úgy, hogy beszél angolul – feleannyian, mint Szlovákiában vagy Csehországban, és harmadannyian, mint Horvátországban.
Egyértelműen kimutatható, hogy a nyelvtudás a külkereskedelem egyik alapvető mozgató rugója, és egyetemi kutatások szerint régiónkban az angol nyelv ismerete átlagosan 74 százalékkal növeli az egyes országok külkereskedelmi forgalmát – fűzte hozzá.
Lapunknak szakértők korábban azt mondták, a magyar fiatalok nem motiváltak, nem elég vállalkozó szelleműek és lusták, ezért nem beszélnek sokan nyelveket. Volt szakértő, aki szerint nem kéne erőltetni a nyelvvizsgát.
