Belföld

Újabb két lány került kórházba agyhártyagyulladás gyanújával

balaton sound (fesztivál, balaton sound)
balaton sound (fesztivál, balaton sound)

Az egyik szervezetéből kimutatták a kórokozót, a másik azonban úgy tűnik, nem fertőzött. Ők is a Balaton Sound közelében voltak, de aligha voltak kapcsolatban azzal a lánnyal, aki kedden halt meg a betegségben.

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) tájékoztatása szerint egy 15 éves lány került kórházba csütörtökön, akinek a szervezetében kimutatták a neisseria meningitidis baktériumot. Az ő környezetéből ugyanezen a napon kórházba vittek egy 16 éves lányt is, szintén ilyen megbetegedés gyanújával. Esetében a laboratóriumi vizsgálat nem mutatta ki a C-típusú kórokozót.

A két lány az elmúlt hétvégén rövid időt töltött Siófokon és Szabadifürdőn, de a Zamárdiban zajló Balaton Sound fesztiválon nem vettek részt. A két fiatal és a kedden meghalt lány között járványügyi kapcsolatot nem tártak fel.

Kedden egy 17 éves lány halt meg azt követően, hogy vérmérgezéses, toxikus állapot alakult ki nála. A fertőző agyhártyagyulladásnak három típusa – A, B, C – van, de csak az első két típus kórokozója ellen nyújt védelmet az oltás, amelyet nagyon sok szülő igényel a gyermekének.

A cseppfertőzéssel terjedő betegség bármelyik típusának kórokozója nagyon sok ember torkában felfedezhető, ám az érintetteknek csak a töredéke betegszik meg, többnyire a legyengült immunrendszerűek.

Az ÁNTSZ tegnapi közleménye szerint a fesztiválozóknak nem kell automatikusan orvoshoz fordulniuk, az ÁNTSZ keresi meg azokat, akik esetleg fertőződhettek, pánikra tehát nincs ok.

A meningococcus okozta agyhártyagyulladás, illetve vérmérgezés súlyos, de ritka betegség, az utóbbi időben évente átlagosan 35-40 ilyen esetet jelentettek Magyarországon – írta az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) a honlapján. A tapasztalatok szerint a betegség a leggyakrabban a téli-tavaszi hónapokban fordul elő. Az idén januártól március végéig 38, áprilisban három, májusban öt megbetegedés fordult elő. Júniusban és júliusban eddig egy-egy megbetegedésről szerzett tudomást a népegészségügyi szolgálat.

A megbetegedések szórványosak voltak, nem volt köztük járványügyi kapcsolat. Kifejtették: a megbetegedés két formája az agyhártyagyulladás és a vérmérgezés. A kórokozóval fertőződöttek többsége azonban nem betegszik meg, csak tünetmentesen hordozza egy ideig a baktériumot. A bakteriális fertőzés lappangási ideje 2-10 nap. Az agyhártyagyulladás tünetei lázzal, levertséggel, fejfájással kezdődnek. Idősebb gyermekeknél, illetve felnőtteknél kezdetben gyakran hányinger, magas láz, fejfájás, levertség jelentkezik, a későbbiekben tarkómerevség, fénykerülés, eszméletvesztés.

Az ÁNTSZ hangsúlyozta, hogy gyanú esetén azonnal orvoshoz kell fordulni. A bakteriális agyhártyagyulladást okozó baktériumok közül a meningococcus nyál útján – köhögéssel, tüsszentéssel, csókolózással – emberről emberre terjedhet, ezért kapta a betegség a megkülönböztető nevét: járványos agyhártyagyulladás. A meningococcus okozta agyhártyagyulladás, illetve vérmérgezés néhány óra vagy egy-két nap alatt fejlődik ki. A korai felismerés a beteg életét mentheti meg – hangsúlyozta az ÁNTSZ, hozzátéve: a betegség hosszú távú megelőzésének a leghatékonyabb módja a védőoltás.

A megbetegedés gyanúja esetén a beteggel szoros kapcsolatban élők a betegség kialakulásának veszélye miatt, a rövid távú megelőzés érdekében antibiotikumot kapnak, amelyet az ÁNTSZ ingyenesen biztosít azoknak, akik számára az indokolt. A beteg közvetlen hozzátartozói gyakran már a kórházban megkapják a megelőző gyógyszeres kezelést. Mindazok számára viszont, akik nem kerültek közvetlen kontaktusba, szoros kapcsolatba a beteggel, a megelőző gyógyszeres kezelés nem szükséges – közölte az ÁNTSZ.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik