A KSH a szerdai népesedési világnap alkalmából kedden mutatta be a Népességtudományi Kutatóintézet Demográfiai portré 2012 című kötetét. Az eseményen Földházi Erzsébet, az intézet tudományos főmunkatársa azt mondta: a következő fél évszázadban a reális becslések alapján 8,5 millióra csökken az ország lakossága.
Ahhoz, hogy lassuljon a népességcsökkenés üteme, sokkal több gyereknek kellene születnie, nekik tovább kellene élniük, emellett gyarapodnia kellene a bevándorlók számának is. Ugyanakkor 2060-ra megnőhet a születéskor várható átlagos élettartam, és közelít majd egymáshoz a nők és a férfiak élettartama.
Minden felborult
Spéder Zsolt, az intézet igazgatója arról beszélt, hogy tavaly 88 ezer gyermek született. Ez a szám soha nem volt még ilyen alacsony. A születések száma egyébként jelentősen csökkent az elmúlt három évben. Magyarország Európa és a világ egyik legalacsonyabb termékenységű országa, az uniós tagállamok között – Lettországot megelőzve – az utolsó előtti helyen áll.
A magyarokra jellemző, hogy a gyermekvállalás idejét egyre inkább kitolják, egyre nő azoknak a száma, akik 30-35 éves korukig gyermektelenek maradnak. A tervezett és a megszületett gyermekek száma között nagy a különbség, ráadásul terveikben is egyre kevesebb gyermekkel számolnak az emberek.
Mindezek okaként egyebek mellett az iskolai tanulmányok kitolódását, a család és a munka egyre nehezebb összeegyeztethetőségét, a párkapcsolatok törékenységét és az egyre kevesebb házasságkötést említette.
Kódolt feszültségek
Gödri Irén tudományos főmunkatárs megjegyezte: a bevándorlás hozzájárul a népesedési problémák megoldásához – meg nem állítja ugyan, de mérsékli a népességcsökkenést. Hosszú távon azonban nem nyújt megoldást a népesség elöregedésére, ahhoz ugyanis folyamatosan érkező fiatal bevándorlókra lenne szükség. Ugyanakkor a bevándorlók etnikai és vallási szempontból módosíthatják a társadalom szerkezetét, ami feszültségekhez vezethet.
