“Természetesen a család dönt, de elárulhatom, hogy Horn elvtársat biztosan nem hozzák ki a kórházból a rendezvényre” – a főszervező Suchmann Tamás ennyit árul el a csütörtök délelőtti pártzsúrról, ahol az MSZP történetének minden bizonnyal legjelentősebb politikusa, Horn Gyula nyolcvanadik születésnapját üli meg zárt körben a bal a Villányi úton.
Éppen öt éve, hogy utoljára a nyilvánosság elé állt a volt kormányfő. Azon az emlékezetes hetvenötödik születésnapon megjelent és beszédet mondott mások mellett Mihail Gorbacsov, valamint az akkori magyar miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc.
Sólyomi nem
Pár nappal korábban Gyurcsány javasolta: Horn Gyula kapja meg a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét, ám Sólyom László megtagadta a kérést. Az államfő válaszlevelében ez áll: „Horn Gyula karhatalmista volta 1956-ban, és különösen akkori szerepének értékelése és vállalása a forradalom ötvenedik évfordulóján 1956 értékeiről való állásfoglalás is. Egykori tette és mai állásfoglalása olyan alapvető ellentétben állnak a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendjével, hogy Miniszterelnök Úr előterjesztését Horn Gyulának az indokolásban felhozott érdemeire tekintettel sem teljesíthetem.”
Horn Gyulát nem viselte meg különösebben a sólyomi vétó, ennek tanújelét adta a már emlegetett gorbacsovos születésnapi összejövetelen is, ahol a tervekkel ellentétben szót kért. Ekkor már tudni lehetett róla, hogy egy betegsége miatt folyamatosan veszít szellemi frissességéből. Csapongó beszédében többször is utalt Sólyomra, például ilyeténképpen: „Hogy a jó izéjét, nénikéjét.”
A szónoklatot Gyurcsány Ferenc szakította félbe azzal, hogy a mikrofon mellől fotózásra invitálta az értetlenkedő Horn Gyulát. Akit azóta is a Honvéd Kórház VIP-részlegében kezelnek. Úgy tudni, folyamatos szellemi leépülését nem tudták megállítani az orvosok.
Munkásgyerek
Horn Gyulát külföldön a legnagyobb magyar politikusok között tartják számon, itthoni megítélése viszont ellentmondásos. Egy biztos: élete bővelkedett történelmi eseményekben.
1932. július ötödikén született Angyalföldön. Édesapja Horn Géza szállítómunkás, édesanyja Csörnyei Anna gyári munkás. Horn Gyula a család harmadik gyermeke, heten voltak testvérek, mindannyian fiúk. Elemibe Angyalföldön járt, utóbb műszerész ipari tanuló lett, majd közgazdaságtant hallgatott a Szovjetunióban, Rosztovban.
Édesapját 1944-ben elhurcolta a Gestapo, Géza nevű bátyja az 1956-os forradalom alatt veszítette életét – utóbbiról Horn Gyula azt állította, hogy „ellenforradalmárok” végeztek vele, más forrás szerint egy szovjet teherautó gázolta halálra.
Horn Gyula 1956 februárjában nősült meg, felesége Király Anna statisztikus. Első gyermekük, Anna a forradalom alatt, 1956 október harmincadikán született, fiúk, a később bankárként dolgozó Gyula 1969-ben.
1989-ben Strasbourgban az Európa Tanács csúcstalálkozóján – Fotó: AFP / Eric Fefenberg
A képre kattintva galéria nyílik!
Ahogy a Wikipédián is olvasható, Horn 1954-ben a Pénzügyminisztériumba került főelőadónak. Még ebben az évben belépett a Magyar Dolgozók Pártjába, a szervezet MSZMP-vé alakulásakor, 1956 novemberében az újjászerveződött alakulatba igazolt. A forradalom idején a karhatalmi őrszolgálat állományába került, s maradt is ott 1957 júniusáig.
„A körülmények rosszak voltak. A felkeléssel együtt sok bűnöző került szabadlábra, akik veszélyeztették a biztonságot. Én a pufajkás osztagban a törvényes rendet védtem. Először is szeretném világossá tenni, hogy 1956 nem a kommunizmus elleni harc volt. A felkelők sem akarták eltörölni azt. Ezt manapság gyakran helytelenül ábrázolják” – nyilatkozta Horn ötven évvel később a Die Weltnek.
Szerepe a forradalom leverésében tisztázatlan, mert ezredének járőrnaplója hiányos, mindenesetre 1957-ben részesült a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékéremben, amit az olyanok, akik megtagadták az aktív szolgálatban és az atrocitásokban való részvételt, nem kaphattak meg. A Hunyadi-zászlóaljat, amelynek Horn a tagja volt, egyes források a „megtorlás élcsapatának” tartják.
Külügyi karrier
A Pénzügyminisztériumból 1959-ben a külügyhöz került át, a szovjet önálló osztály munkatársa lett. A hatvanas években Szófiában és Belgrádban diplomatáskodott, 1969 és 1985 között az MSZMP KB külügyi osztályán dolgozott.
1985-ben kinevezték külügyi államtitkárrá, egyúttal az MSZMP KB tagja lett, 1989-ben Németh Miklós a kormánya külügyminiszterévé tette.
Nyugati elismertségét elsősorban a keletnémet menekültek előtti határnyitásban játszott szerepének köszönheti. Ő volt ugyanis az, aki 1989. június huszonhetedikén Alois Mock osztrák külügyminiszterrel együtt a televízió nyilánossága előtt jelképesen átvágta az azt megelőző hónapokban felszámolt műszaki határzár, a vasfüggöny erre a célra meghagyott mintegy tízméteres szakaszát. Ez az esemény vált később a vasfüggöny elbontásának látványos jelképévé.
Horn Gyula átvágja a vasfüggönyt. A képen a fotó készítője Bernhard J. Holzner osztrák fotóriporter is látható – Fotó: AFP / Dieter Nagl – A képre kattintva galéria nyílik!
A határ amúgy már a hivatalos nyitást megelőzően, augusztus tizenkilencedikén átszakadt a keletnémet menekültek előtt, akik a nagy külföldi médiafigyelemmel kísért Páneurópai Piknik alatt „törtek át” a nyugat és a kelet közti vonalon. Ekkor elvileg még érvényben volt a tűzparancs, de a határőrök nem akadályozták a csoportos menekülést.
Horn Gyula 1989-ben részt vett az MSZP megalapításában, 1990-től az elnökség tagja, majd elnöke. Tagja az első szabadon választott parlamentnek, mandátumát 2010-ig folyamatosan megújította. 1993-ig az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke volt, 1998 és 2000 között az MSZP frakcióvezető-helyettese.
Horn kontra Orbán
Az általa vezett szocialisták 1994-ben elsöprő többséggel nyerték meg a választást, a kormányfői megbízatást természetesen Horn Gyula kapta. Kormánya legnépszerűtlenebb intézkedése a tizenhét százalékos életszínvonalromlást hozó Bokros-csomag. Ebben az időben éves szinten harminc százalék fölötti volt az infláció. A Horn-kabinet alatt lendületet kapott a privatizáció, és Magyarország ebben az időben írta alá a legtöbb kétoldalú alapszerződést.
Bár a közvélemény-kutatások alapján úgy tűnt, 1998 után is marad az övé a hatalom, Horn mégis elveszítette a választást a Fidesszel szemben. Az alábbi videó Horn Gyula és Orbán Viktor televíziós vitáján készült.
1996 és 2003 között Horn Gyula volt a Szocialista Internacionálé kelet-európai alelnöke. Az MSZP színeiben választást nyerő Medgyessy Péter a miniszterelnök EU-különmegbízottjának nevezte ki őt 2002-ben.
2004-ben az MSZP Európai Parlamenti választási listájának második helyét kapta, de még a szavazás előtt bejelentette, hogy nem vállalja a képviselőséget. 2005-ben azzal állt elő: ha jelölik köztársasági elnöknek, elvállalja a pozíciót.
Wittner kontra Orbán
Még a kórházba kerülése után is érzelmektől fűtött vitát váltott ki Horn Gyula személye.
A Fidesz a 2010-es győzelme után alkotmányozásba fogott. Ennek hosszadalmas parlamenti vitája során a kormánypárti Wittner Mária kikelt az ellen, hogy Horn közpénzen kap kiemelt orvosi ellátást. Tette ezt annak ellenére, hogy korábban Orbán Viktor személyesen garantálta a volt miniszterelnök változatlan körülmények között történő gondozását.
Ha hinni lehet a parlamenti szóbeszédnek, Orbán kifejezetten tiszteli Hornt. Sok éve egy interjú során Horn nekünk is beszélt arról, hogy Orbán kormányfőként is kíváncsi volt a véleményére, rendszeresen kérte a tanácsait.
A respektet mutatják a mostani miniszterelnök által az egykori miniszterelnöknek a születésnapra írott mondatai: “Engedje meg, hogy a család, rokonok és barátok mögé sorakozva jó egészséget kívánjak! Isten éltesse 80. születésnapján!” Orbán szerint minden, a köz szolgálatára felesküdött vezetőnek kötelessége elismerését kifejeznie az elődök munkája iránt, hiszen a nemzet felemelése csak együtt és csak az egymást követő nemzedékek összefogásával lehetséges. A kormányfő úgy véli, elsősorban mindannyian magyarok vagyunk, a nemzet boldogulásáért cselekszünk saját hitünk és legjobb tudásunk szerint, ezért mindig több az, ami bennünket összeköt, mint ami szétválaszt.
