Belföld
lelki terror (leki terror, erőszak, )

Bizonyíthatatlan a lelki terror?

A politikusok szerint rosszul szabályozták a lelki bántalmazás tényállását, ezért kellett kivenni az új Büntető törvénykönyvből. A jogvédők "a családon belüli erőszakot" büntetnék.

Korábban a témában:

Hétfőn elfogadta az Országgyűlés a jövő nyáron életbe lépő új Büntető törvénykönyvet, amelyből egy MSZP-s és egy Fidesz-KDNP-s módosító javaslatnak köszönhetően kikerült a lelki bántalmazás büntethetőségét lehetővé tévő paragrafus. A kormánypárti Varga István és Salamon László, illetve a szocialista Bárándy Gergely által jegyzett módosító indítványok lényegében megegyeztek, ezért a parlament együtt szavazta meg azokat június 18-án.

A „Együtt élők közötti lelki bántalmazás” című passzus a többi közt kimondta, hogy egy évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható az, aki annak érdekében, hogy a vele egy háztartásban élő házastársa, élettársa, rokona, illetve gyermeke vagy gondozottja valamit tegyen, ne tegyen, vagy eltűrjön, rendszeresen olyan erőszakos magatartást tanúsít, amely a sértettnek lelki szenvedést okoz, ha más bűncselekmény nem valósul meg. A lelki bántalmazás csak magánindítványra lett volna büntethető.

A Fidesz-KDNP-s képviselők – indoklásuk szerint – azért javasolták törölni a lelki bántalmazás büntethetőségét az új kódexből, mert a tényállás elemei más bűncselekményeknél is megtalálhatók, ráadásul nem felel meg a normavilágosság követelményének. Az MSZP-s Bárándy indoklásában úgy fogalmazott: nehezen elképzelhető, hogy az elkövető úgy tud erőszakos magatartással lelki sérelmet okozni, hogy közben más bűncselekményt nem valósít meg.

A kereszténydemokrata Salamon László a Hír24-nek küldött levelében tudatta, hogy az együtt élők sérelmére elkövetett kihágások, illetve az erőszakos magatartás üldözésére jelenleg is, és az új törvényben is adva vannak a szabályok. Ide sorolta például a kényszerítés, a zaklatás és a testi sértés tényállásait, amelyek ráadásul nagyobb védelmet biztosítanak a sértettnek – érvelt a képviselő. Salamon szerint létezik igény a társadalom felől arra, hogy ne maradjon el a felelősségre vonás az ilyen magatartások miatt, ám nehézséget jelent a bizonyíthatóság kérdése.

Hasonlóan érvelt hírportálunknak az ellenzék padsoraiban ülő Bárándy Gergely szocialista képviselő is, aki úgy véli, a családon belüli erőszak az egyik legkomolyabb probléma, de a benyújtott tervezet szakmai szempontból nem volt jó, és a kívánt cél elérésére alkalmatlan volt. Bárándy szerint egyrészt, ha valaki a családban erőszakos magatartást tanúsít, szinte minden esetben megvalósít más bűntettet, márpedig a lelki bántalmazás tényállása csak akkor állhatott volna fenn, ha ilyen cselekmény nem történik. Másrészt rosszul megalkotott, bizonyíthatatlan a tényállás – jelentette ki.

„Ahhoz, hogy bizonyítani lehessen, igazolni kell, hogy valamely erőszakos magatartás okozta a lelki sérelmet, nem pedig más. Azaz mondjuk nem a szidalmazás, a megalázó viselkedés, a sértegetés, a megfőzött étel kukába dobása, hanem kifejezetten az erőszakos magatartás, mondjuk a tányérok rendszeres földhöz csapása. Bátran mondhatjuk, hogy mindez nem életszerű, gyakorlatilag bizonyíthatatlan” – írta Bárándy Gergely.

A JogÁsz szerint

Nem szabad egy törvénybe olyan tényállást alkotni, amelyet az esetek 99 százalékában nem lehet bizonyítani – írja bejegyzésében a Hír24 jogász bloggere, aki a lelki bántalmazás kapcsán írt legutóbbi posztjában. Az egykori büntetőbíró gondolatait ide kattintva ismerhetik meg.

Kikértük a PATENT Jogvédő Egyesület véleményét is az ügyben. Sproncz Júlia szóvivő szerint társadalmi igény arra van, hogy a családon belüli erőszak kerüljön be önálló tényállásként a szabályozásba. Az új Btk.-ból kikerült lelki bántalmazás valami egészen más, ezért nincs is rá szükség. A „kapcsolati erőszakot” a maga komplexitásában, a lelki erőszakot is magában foglaló elkövetési magatartások körében, a folyamatot a maga valóságában lenne érdemes a törvénybe foglalni; erre egyébként szövegszerű javaslata is van az egyesületnek – fogalmazott Sproncz Júlia.

Az egyesület egyébként kifejezetten veszélyesnek tartotta a törölt tényállást, mivel úgy vélik, a folyamatosan fennálló „erőszakos” és az alkalmankénti „agresszív” magatartás fogalmát még a szakemberek is gyakran keverik. Előbbi a PATENT szerint az ember feletti hatalomgyakorlásra irányul, míg az utóbbi védekezésül, védelmezésül is szolgálhat a sértett fél részéről. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy bántalmazó férfiak sorozatosan jelenthetnék fel partnerüket lelki bántalmazás miatt, míg az erőszakot elszenvedő nők továbbra is csak a súlyos, vagy a gyerekeiket érő erőszak esetén fordulnának a hatóságokhoz segítségért – mutatott rá a szóvivő.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Image: 73904999, Interj˙ az AurÛr·ban., Place: Budapest, Hungary, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.