Belföld
Sziget Fesztivál (Sziget Fesztivál)

Dávid Ferenc: Itt az idei partidrog

Bihari Ádám
Bihari Ádám

2012. 06. 26. 15:36

Európában általános tendencia a csökkenés, a magyar fiataloknál viszont nőtt a nagyivók és a kannabiszt kipróbálók aránya. Megvan az idei év partidrogja is, a "kristályról" viszont semmit nem tudni.

1987 óta június 26-án van a Kábítószer-ellenes Világnap. Az elmúlt 25 évben sok minden változott, például már meglehetősen nagy a katyvasz azzal kapcsolatban is, hogy egyáltalán mit nevezzünk drognak, mit kell büntetni és mi az, amivel inkább meg kellene tanulni együtt élni.

A Kék Pont Alapítvány keddi sajtótájékoztatóján elhangzottak szerint Európához képest több szempontból is hátrafelé haladunk. Az európai tendenciákkal ellentétben nálunk az elmúlt években fokozatosan elkezdett növekedni a középiskolás nagyivók és a kannabiszt kipróbáló fiatalok száma. Az európai dekriminalizációs trendekkel szemben pedig a magyar drogpolitikára az egyre keményebb szigor a jellemző.

Dávid Ferencet, a Kék Pont prevenciós projektkoordinátorát arról kérdeztük, mik lesznek az idei fesztiválszezon trendi szerei, felhasználói szokásai és miért lenne szükség alkoholprevencióra.

A 2011-es West Balkán-tragédia és az azt követő szabályozásbeli szigorítások mennyiben változtatták meg a fiatalok szerhasználati szokásait?

A szerhasználat terén semmilyen változást nem hozott a tragédia. A biztonságtechnika terén inkább tapasztalhatók változások, egyértelműen biztonságosabbá váltak a szórakozóhelyek – többek között az alkoholértékesítésből szerzett bevétek visszaforgatásából finanszírozva. A szerhasználattal kapcsolatos szokásokat azonban ez egyáltalán nem befolyásolta.

Az ártalomcsökkentés és a mértékletesség a droghasználatban inkább tűnhet „eső után köpönyegnek” a nagyközönség számára.

Az ártalomcsökkentés sajnos szitokszóvá vált napjainkra. Amikor elkezdtünk ezzel foglalkozni a 90-es évek közepén, akkor ez még progresszív dolognak számított. Az alaptétele, hogy a drogmentes világ nem létezik és nem is fog létezni, kezdjük el végre inkább a fogyasztással járó ártalmakat csökkenteni akár az egyén, akár a társadalom szintjén. Az elmúlt időszakban viszont sajnos megint előkerült ez az utópia és a vele kapcsolatos álszent drogpolitika. A világ jelenleg egyértelműen a dekriminalizáció felé halad, velük pedig éppen ellentétes irányba a magyar szigorítások. Lehet kiállni és belekiabálni a pusztába, hogy fontos a család és az ifjúság, csak ettől semmi nem fog változni. Olyan programokba kell belevonni a fiatalokat, amik nem a drogozásról, a drogról szólnak, hanem arról, hogy vegyél részt a világ, a közösség életének szervezésében, valósítsd meg önmagad, alkoss közösségeket! Ehhez pedig pénz és tudományos kutatások, pályázatok kellenek.

Mi a legújabb szerhasználati divat? Könnyű eljutni a diszkókban vásárolt tablettától a heroinig?

Heroin nincs. Ezt nagyjából kijelenthetjük. Az intravénás droghasználók egyébként is összesen 6-8 ezren vannak az országban, az a szűk réteg pedig, amely ma Magyarországon heroint használ, alig pár száz embert jelent. A dizájner drogok megjelenése teljesen átalakította a droghasználói szokásokat, az intravénás felhasználók körében szinte teljesen kiszorította a heroint. A VIII. kerületi tűcsereprogramunkban ott tartunk, hogy fogalmunk sincs, hogy mi az az új anyag, amit a nálunk bejelentkezők használnak. Jelentős részük egy „kristály” nevű anyagról beszél, amiről annyit tud, hogy 1000 forintért árulják grammját. Innentől kezdve az ártalomcsökkentés meg van lőve, hiszen semmit nem tudunk az anyag használatának hatásairól, következményeiről. Amíg tudtuk, hogy amfetamint vagy heroint használ valaki, egészen más volt a helyzet, pontosan tudtuk, milyen ártalomcsökkentő lépésekre van szükségünk. Fontos azonban hozzátenni, hogy az intravénás felhasználók a drogproblémák halmazának csak egy szűk, marginális részét adják.

Az ártalomcsökkentés a dizájner drogokkal kapcsolatban olyan kihívásokkal szembesül, amikre nem igazán tudunk most még adekvát válaszokat adni. Nem tudjuk még, hogy ez a probléma meddig fog eljutni. Eddig két nagy dizájner hullám volt Magyarországon: 2010-ben a mefedron volt a sláger, a betiltása után pedig az MDPV jelentkezett egy kisebb hullámban. Jelenleg nem tudjuk, hogy ennek a helyére az amfetamin tért vissza vagy maradt az MDPV. A másik hasonló problémát a „műfű” jelenti, amihez szintén legálisan lehet hozzájutni, de egyszerűen nincsenek információk arról, hogy mennyire káros. Lehet, hogy a marihuána kevésbé káros, lehet, hogy nem.

Magyarországon több a nagyivó és a füves fiatal
Az Európa országaiban négyévente megismételt ESPAD nemzetközi vizsgálat 2011-es eredménye szerint a 16 éves magyar középiskolások körében, az európai átlaghoz képest nőtt a nagyivás mértéke – az előző hónapban nagy mennyiségben alkoholt fogyasztók aránya 45 százalék volt, ami az 1999-es adatokhoz képest több mint kétszeres növekedést mutat. Európa legtöbb országában a 2007-es adatokhoz képest változatlan mértéket mutat a kannabiszt kipróbálók aránya, Magyarországon ez 15-20 százalékra emelkedett. Mivel ez a szám a valaha kannabiszt használók arányát mutatja, ez még nem jelenti feltélenül azt, hogy automatikusan növekedne a problémás marihuánahasználók aránya is, de a Kék Pont ambulanciáin 2011-ben megjelent kliensek 57 százaléka elsődleges szerként a kannabiszt jelölte meg. A szigorodó büntetőpolitika győzelmét mutatja a június 25-én a parlament által elfogadott új Btk. módosítás, mely szerint például egy 18 éves középiskolás által az iskola területén 18 év alatti iskolatársának átadott füvescigarettáért 6-7 év börtönt is kaphat – hangzott el a szervezet sajtótájékoztatóján.


Mennyiben tér el akár a térségben, akár Európában mutatkozó tendenciáktól a magyar szabályozás?

A fogyasztó büntetőjogi felelősségre vonása elképesztő hozzá nem értésről tesz tanúbizonyságot. A kábítószerkérdést nem lehet büntetőjogi eszközökkel kezelni. Nincs magára valamit adó tudós ma Magyarországon, aki felelősségteljesen kijelentené, hogy erre a büntetőjog a megfelelő eszköz. A kereskedőket igenis büntessék, a kábítószert fogyasztókat viszont nem lehet börtönbüntetéssel fenyegetni, mert nincsen hatékonysága, és csak újabb, jóval jelentősebb problémákat szül. Az új szabályozást megszavazó, büntetéspárti döntéshozók lesznek a felelősek azokért a problémákért, amik az új drogpolitika mentén ki fognak alakulni.

Mi a helyzet tőlünk keletre?

Lengyelországban hasonló folyamatok zajlottak le az elmúlt időszakban, aztán egyszer csak behúzták a féket és azt mondták: oké, tévedtünk, nem megoldás a kriminalizálás. Romániában bezárták a tűcsereprogramot, ennek következtében az intravénás felhasználók körében hatszorosára emelkedett a HIV-fertőzöttek száma. Oroszországot inkább hagyjuk. Az egyértelműen látszik, hogy a büntetés, a kirekesztés a kriminalizáció problémákat hoz létre, nem pedig megszünteti azokat.

Itthon milyen programok látták kárát az állami nadrágszíj meghúzásának?

Az iskolai prevenció tulajdonképpen megszűnt annak köszönhetően, hogy nem érkeztek meg az előfinanszírozott projektekre a pályázati pénzek, az iskoláknak nincs több pénze. A prevenciót beszűkítették arra, hogy ne drogozzatok és fontos a család, de csak a szavak szintjén. Magyarországon volt egy európai mércével mérve is sikeres prevenciós szakma, amit a non-profit szektor tudott menedzselni, jelenleg ennek a szétverése folyik.

A sajtótájékoztatón elhangzott az alkoholprevenció kifejezés, ami szinte ismeretlen a magyar fül számára.

Nagyon fontos lenne, hogy beszéljünk végre arról a problémáról, ami a magyar társadalomban évtizedek óta fennáll, ez pedig az alkoholfogyasztás mértéktelensége. Most láttuk az eredményeket, amik azt mutatják, hogy a magyar fiatalok egyre jelentősebb része fordul az alkohol felé. Mondhatjuk, hogy mögötte a család szétesése, értékvesztés stb. áll, de talán ideje lenne megvizsgálni az alkoholmarketinget is, nézzük meg milyen alkoholtermékekkel kapcsolatos kampányok működnek. Tudni kellene azt is, hogyan jutnak hozzá a fiatalok az alkoholhoz, nézzük meg a felnőtt társadalom felelősségét és ne nyomjuk azt át a fiatalokra. Kezdjünk el arról beszélni, hogy hogyan lehet úgy együtt élni az alkohollal, hogy az teljesebbé tegye az életet, ne pedig alkoholistává neveljen. Az alkoholprevenció tulajdonképpen a drogprevenció része. Azt gondolom, hogy arról kell beszélnünk, hogy mi a mértékletesség erénye.

A mostani tendenciák alapján mik lesznek a trendi drogok és felhasználói szokások a fesztiválszezonban?

Alkohol. Szinte az összes nyári fesztivál neve egy alkoholterméket reklámoz. A fesztiválok elképesztő mennyiségű alkoholt forgalmaznak, a fesztiválozók fogyasztása is jelentős részben erre épül. Fesztiválozni természetesen jó dolog, csak tudjunk határt szabni, hol, mikor, milyen alkoholkampányt lehet folytatni.

Mire kell még vigyázni?

Leginkább egymásra, azt gondolom a fiataloknak azt kéne megtanulniuk, hogy nem kell belerántani egymást abba, hogy ki tud többet fogyasztani. Tanulják meg élvezni az alkoholt, de tanulják meg a korlátokat is, élvezzék a sör, a pálinka ízét. Természetesen csak 18 év felett, hiszen alatta meg sem vehetnék ezeket a termékeket. Az öröm megtartására kellene összpontosítaniuk, nem pedig abban versenyezni, hogy ki bír többet inni.

Illegális szerek?

Amennyiben lehetséges, kerüljék el az illegális szereket és főleg, legyenek tisztában azzal, hogy milyen kemény büntetési feltételekkel fenyegeti őket az állam, kerüljenek képbe a jogaikkal! Jövőre jön az új Btk. és elképesztő, hat-hétéves börtönbüntetéssel néz szembe az a 18 éves gimis, aki az iskolavécében átadja a füves cigit a 18 év alatti társának. Ez hat-hét év egy spangliért…

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Hungary's Mate Lekai (C) shoots to score a goal during the group D match of the Men's 2018 EHF European Handball Championships between Czech Republic and Hungary at the Varazdin Arena on January 17, 2018. / AFP PHOTO / Attila KISBENEDEK
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.